Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Ötvös Károlyné: A Pintér-kert arborétum
ÖTVÖS KÁROLYNÉ: A PINTÉR-KERT ARBORÉTUM 137 A kert rövid története Az 1882. évi kataszteri térkép már feltünteti a Pintér-villát is, mint özv. Pintér Jánosné, Erreth Matild tulajdonában lévő nyaralót. A Pintér-villa erkélyéről nézte I. Ferenc József császár a kies tettyei tájat és integetett a polgároknak 1891. június 21-én, amikor az átépített székesegyház újraszentelése alkalmából Pécsett járt. A villa körül elterülő kert névadója Pintér János, aki banktisztviselő volt. Nyugdíjazását követően, 1926-ban kezdett a jelenlegi kert kialakításába az eredetileg szőlőültetvény borította területen. A kedvező klímaadottságú hegyoldalban a világ minden részéről származó fákat és cserjéket, elsősorban örökzöld fajokat gyűjtött össze és telepített be, így az 1933-ban bekövetkezett haláláig komoly dendrológiai gyűjteményt hozott létre. A kertben két medencét és támfalakat is építtetett. Pintér János halála után a kert özvegyére maradt. Szembetegsége elhatalmasodásával Pintér Jánosné (született: Horváth Irma) már nem tudta kellően gondozni a kertet, mely később a vakok öröksége lett. Ők viszont a 70 méteres szintkülönbséggel nem boldogultak, így a terület nagy részét a mecseki természetes növénytársulások hódították vissza. Reuter Camillo a kert értékét látva - Szentágothai János pécsi akadémikus közreműködésével - az Országos Természetvédelmi Hivatal számára vásárolta meg a területet. A rekonstrukció több éven keresztül folyt neves szakemberek közreműködésével. Az első geodéziai felmérést Tilesch György, a dendrológiai felmérést pedig Debreczy Zsolt és Vöröss László Zsigmond botanikusok végezték el (VÖRÖS 1974). A végleges úthálózat Löwey Ilona terve alapján készült. A régi szobrok zömmel tönkrementek, az újak a villányi alkotótelepről kerültek a kertbe a Megyei Önkormányzat támogatásával. „A kert történeti szempontból a szentimentális tájképi kertek csoportjába tartozik. Az idők folyamán azonban az egységes jelleg eltűnt, díszkerti és karsztbokorerdő jellegű rész alakult ki benne s mindkettő sajátos botanikai, dendrológiai és kultúrtörténeti jelleggel bír." (L EHMANN 2000) A Pintér-kertet Pécs megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 129/1974. (XII.23.) sz. határozatával védetté nyilvánította, mely védettség 1975. január 1-én lépett életbe. A területet a gazdag és értékes növényvilága - a Mecsekre jellemző ritka orchidea fajok és az itt előforduló állatfajok miatt - valamint kultúrtörténeti és dendrológiai értékei miatt 1977-ben országos jelentőségű természeti értékké nyilvánították Pintér-kert Természetvédelmi Terület néven, majd 2009. április 25-én a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részévé vált. Jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, amelynek működési területéről is folyamatosan kerültek betelepítésre újabb növényfajok. Idézet a Pintér-kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról és természetvédelmi kezeléséről intézkedő, módosított 67/2007. (X. 18.) KvVM rendeletből: „3. § A védettség indoka és célja a területen található mecseki karsztbokorerdő és az ezüsthársas törmeléklejtő-erdő állományainak, illetve élőhelyeinek megőrzése, a területen található védett növényfajok és ritka, idős növényegyedek védelme. Őrizze meg a mecseki karsztbokorerdő (Inulospiraei-foliae - Quercetum pubescentis) és az ezüsthársas törmeléklejtő-erdő (Tilio tomentosae - Fraxinetum orni) állományait, illetve élőhelyeit."
