Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

PÁL-HENN-NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 105 Mindszentgodisa (Felsőmindszent), Oroszló (Bükk-mál), Simonfa (Banya-hegy), Töröcske (Kovács-hegy), Zselickislak (Deres-hegy), Zselicszentpál (Alsó-hegy); GD: Fazekasboda (Disznó-hát), Feked (Hosszú-dűlő), Mórágy (faluban, Pince-hegy); MH: Bakonya (-észak, Mokárdi-dűlő), Cserdi (Szőlőhegy, Horgas-dűlő), Hosszúhetény (Cseri-dűlő, Dömös-alja, Hegyalja utca, Mái-tető, Ormándi-dűlő, Potor-hegy, Som-kerék, Szorító-dűlő, Telki-dűlő), Kővágószőlős (Szerkőalja), Kővágótőttős (-dél, -kelet, -nyugat, Tótvár), Máza (-dél), Pécsvárad (Belsőtanyák, Kutyás, Külsőtanyák, Öreg-szőlők, Ruzsama, Szászvölgy), PécsVasas (Parcsin), Váralja (Váraljai-hegy), Zengővárkony (Gesztenyés, Górica); MSZ: Dunaszekcső (Beváros); MT: Lánycsók (Parlag); NYH: Bóly (-nyugat); PS: Keszü (-észak), Pécs (Fogadó, Göjényi-rétek), Pécs-Nagyárpád; SZD: Alsónána (Pincesor), Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Kakasd-Széptölgyes (Országúti-dűlő), Lajvérpuszta (Malom-rét), Szálka (-észak, Kenderes); TH: Alsóbikád (Fejszés), Belecska (-kelet, Rozália), Dúzs (vasútállomás közelében), Gyönk (-észak), Hőgyész (Csicsó), Kalaznó (nyugat), Kéty (Nagy-völgy, Temető-dűlő), Kisszékely (-észak, Hegyhát), Kistormás (Varsádi-dülő), Kölesd (Haro-hegy), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Nagyszékely (Cseperke-hát), Tolnanémedi (-délkelet, kisszékelyi elágazó), Udvari (Forrásvölgy), Varsád (Szérüs-dűlő); V: Bonyhád-Majos (Hidasi-Nagy-szántók), Izmény (-nyugat), Kárász (faluban), Kisvejke (-észak), Köblény (-nyugat), Mekényes (-kelet), Nagymányok (Kenderes), Szászvár (Víz-völgy), Tófíí (-dél), Vékény (Öreg-hegy). Extenzív szántók szegélyében gyakran tömeges. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), BARTAL (1911), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1940, 1942b, 1943), BOROS in HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Anthemis ruthenica L. - TH: Belecska (-kelet, -nyugat), Dúzs (vasútállomás közelében). Homoki extenzív szántókról került elő. További adatai: SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), PÁL és PINKE (2007). Anthemis tinctoria L. - KS: Pincehely (Szőlőhegy); MH: Cserkút (faluban), Hosszúhetény (Dömös-alja dűlő), Pécs (Szentmiklós), Pécs-Vasas (Parcsin); TH: Zomba (Szentgálpuszta). Hagyományos művelésű szőlőültetvényekben és azok rézsűiből került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), JÁVORKA in HORVÁT (1939), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1977), PURGER (2008). Anthriscus caucalis M. Bieb. - TH: Belecska (-kelet), Dúzs (vasútállomás közelében). Extenzív szántókról került elő. Az ország más területein gyakoribb (PINKE és PÁL 2001, PINKE et al. 2003). További adatai: MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), SIMONKAI (1876), BARTAL (1911), MAYER in HORVÁT (1936), HORVÁT (1977). Aphanes arvensis L. - BD: Baksa (Rádfai-dülő), Mecseknádasd (-dél), Ócsárd (Vár-dűlő); BH: Magyaregregy (Hodács); DZS: Somogyhásságy (Göröndő); ÉZS: Bakóca (Nagymező), Kishajmás (Kecske), Szentbalázs (Telek-hegy); FS: Nagycsány (Mokrád, Sötét-nyírdűlő, temető környékén), Sellye (-dél); MH: Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike); V: Ág (Cser-mező), Egyházaskozár (-dél). Extenzív szántók ritka gyomnövénye, a talaj savanyú kémhatását jelzi (PINKE és PÁL 2005). A faj további előfordulási adatait NENDTVICH T.