Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Papp Beáta: Néhány aktuális adat Pécs környékének érdekes, ritka moháiról - egy fontos mohavédelmi terület kijelölése

48 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 A Seligeria pusilla a hazai vörös listán a sérülékeny kategóriában szerepel. Csak két másik jelenlegi lelőhelye ismert a bükki Leány-völgyből, illetve a Tihanyi félszigetről. Korábban árnyas mészkősziklákon a leggyakoribb Seligeria fajunk volt (ORBÁN - VAJDA 1983). Az Abaligeti barlang bejárata már korábbról is ismert lelőhelye a fajnak. Először Vass Anna gyűjtötte 1955-ben és Vajda László határozta meg, majd Vajda László maga is gyűj­tötte 1959-ben. A példányokat Lidia Gos, lengyel kutató ellenőrizte és jóváhagyta 1991-ben. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében található példányok a követke­zők: Comit. Baranya. Abaliget. A cseppkőbarlang bejárata feletti mészsziklák, 1955.11.10. leg. A. Vass, det. L.Vajda, conf. L. Gos BP 47081; Comit. Baranya. In rupibus calcareis ad caver­nae prope pag. Abaliget, montes Mecsek, 1959.06.06. leg., det. L.Vajda, conf. L. Gos BP 63581, 63582. Megvitatás A talált fajok alapján az Éger-völgy és a Jakab-hegy a Mecsekben egy „Fontos mohavédel­mi terülef'-nek jelölhető. Számos ritka és az élőhelyek természet közeli állapotát jelző, indikátor faj fordul elő a területen. A legértékesebbek az apró leveles májmohák (Marsupella funckii, Scapania irrigua), amelyeket savanyú talajon találtunk a Pál-irtás alján, illetve a két­féle vánkosmohát, Leucobryum-ot is tartalmazó gyepek, amelyekbe néhány hazánkban ritka lombosmoha faj (Ditrichum heteromallum, Dicranum flagellare) is keveredik. A Jakab­hegyi Zsongorkő pedig 50 éve őrzi a Grimmia montana őszmoha faj egyetlen ismert hazai populációját. Az Éger-tetőn egy tőzegmoha (Sphagnum fallax) előfordulás is van. A koráb­ban innen ismert két európai vörös könyves faj populációit azonban nem találtuk meg, vala­mint számos ritka, apró leveles májmohára szintén nem sikerült rábukkannunk. így a terület további vizsgálata és újabb terepbejárások feltétlenül szükségesek. Az apró, sokszor más mohafajok gyepjeibe belekeveredő, vagy időszakosan esők után felszaporodó mohák kere­sését az év több szakában ismételten kell végezni. így ezek az eredmények csak előzetesnek tekinthetők, de így is elég figyelemreméltóak ahhoz, hogy az Éger-völgyet és Jakab-hegyet „Fontos mohavédelmi terület"-ként tartsuk nyilván a jövőben. Az Abaligeti barlang bejáratában is élnek értékes mohafajok, de itt még a szélesebb kör­nyék vizsgálata hátra van, ami igazolhatja további moharitkaságok jelenlétét. Köszönetnyilvánítás - Köszönöm a XXV. Természettudományos Múzeológus Találkozó szervezőinek, Dénes Andreának és Kisbenedek Tibornak a kirándulás megszervezését és hogy elegendő időt hagytak a mohák vizsgálatára, gyűjtésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom