Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Papp Beáta: Néhány aktuális adat Pécs környékének érdekes, ritka moháiról - egy fontos mohavédelmi terület kijelölése

48 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 A Seligeria pusilla a hazai vörös listán a sérülékeny kategóriában szerepel. Csak két másik jelenlegi lelőhelye ismert a bükki Leány-völgyből, illetve a Tihanyi félszigetről. Korábban árnyas mészkősziklákon a leggyakoribb Seligeria fajunk volt (ORBÁN - VAJDA 1983). Az Abaligeti barlang bejárata már korábbról is ismert lelőhelye a fajnak. Először Vass Anna gyűjtötte 1955-ben és Vajda László határozta meg, majd Vajda László maga is gyűjtötte 1959-ben. A példányokat Lidia Gos, lengyel kutató ellenőrizte és jóváhagyta 1991-ben. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében található példányok a következők: Comit. Baranya. Abaliget. A cseppkőbarlang bejárata feletti mészsziklák, 1955.11.10. leg. A. Vass, det. L.Vajda, conf. L. Gos BP 47081; Comit. Baranya. In rupibus calcareis ad cavernae prope pag. Abaliget, montes Mecsek, 1959.06.06. leg., det. L.Vajda, conf. L. Gos BP 63581, 63582. Megvitatás A talált fajok alapján az Éger-völgy és a Jakab-hegy a Mecsekben egy „Fontos mohavédelmi terülef'-nek jelölhető. Számos ritka és az élőhelyek természet közeli állapotát jelző, indikátor faj fordul elő a területen. A legértékesebbek az apró leveles májmohák (Marsupella funckii, Scapania irrigua), amelyeket savanyú talajon találtunk a Pál-irtás alján, illetve a kétféle vánkosmohát, Leucobryum-ot is tartalmazó gyepek, amelyekbe néhány hazánkban ritka lombosmoha faj (Ditrichum heteromallum, Dicranum flagellare) is keveredik. A Jakabhegyi Zsongorkő pedig 50 éve őrzi a Grimmia montana őszmoha faj egyetlen ismert hazai populációját. Az Éger-tetőn egy tőzegmoha (Sphagnum fallax) előfordulás is van. A korábban innen ismert két európai vörös könyves faj populációit azonban nem találtuk meg, valamint számos ritka, apró leveles májmohára szintén nem sikerült rábukkannunk. így a terület további vizsgálata és újabb terepbejárások feltétlenül szükségesek. Az apró, sokszor más mohafajok gyepjeibe belekeveredő, vagy időszakosan esők után felszaporodó mohák keresését az év több szakában ismételten kell végezni. így ezek az eredmények csak előzetesnek tekinthetők, de így is elég figyelemreméltóak ahhoz, hogy az Éger-völgyet és Jakab-hegyet „Fontos mohavédelmi terület"-ként tartsuk nyilván a jövőben. Az Abaligeti barlang bejáratában is élnek értékes mohafajok, de itt még a szélesebb környék vizsgálata hátra van, ami igazolhatja további moharitkaságok jelenlétét. Köszönetnyilvánítás - Köszönöm a XXV. Természettudományos Múzeológus Találkozó szervezőinek, Dénes Andreának és Kisbenedek Tibornak a kirándulás megszervezését és hogy elegendő időt hagytak a mohák vizsgálatára, gyűjtésére.