Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Ortmann-né Ajkai Adrienne és Horváth Ferenc:„A Mecsek-hegység déli síkja": A Drávamenti-síkság vegetációjának kistáji szintű elemzése a MÉTA adatbázis alapján
ORTMANN-NÉ AJKAI-HORVÁTH: „A MECSEK-HEGYSÉG DÉLI SÍKJA"... 267 A Duna-Dráva Nemzeti Park megalapításával az eddig kevéssé kutatott terület egyre inkább vonzza a kutatókat. A nemzeti park kijelölését megalapozó tanulmány ( BORHIDI et ai. 1994) a 90-es évek elejének viszonyait rögzítik. Megélénkül az erdők (KEVEY 1990, 1993, 1995a,b, 1998, 2001, 2004, O.AJKAI 1996, 1997, 1998a,b, 2002a,b), rétek (DÉNES 1995, 1996, 1997, DÉNES et al. 1998, LÁJER 2002), vizes élőhelyek, holtágak kutatása (DÉNES és O.AJKAI 1998, 1999, 2006, O.AJKAI és DÉNES 1997, 1999, O.AJKAI et al. 2002a,b). Természetvédelmi tárgyú dolgozatok (PÁLFAI 1996, 1998, LANTOS 1998, DÉNES et al. 1998, DÉNES és O.AJKAI 1999, WÁGNER 2003, Juhász 2004, O.AJKAI 2004), kezelési és fenntartási tervek, rehabilitációs javaslatok készülnek, itt is elkezdődnek a tájtörténeti kutatások (O.AJKAI 2002C, O.AJKAI és DÉNES 2000). Az eseménydús évtized - botanikai és zoológiai — eredményeinek rövid összefoglalását SALLAI (2004) gyűjti egy kötetbe. Az új évezredben elsősorban a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó program (JUHÁSZ és DÉNES 2007, DÉNES et al. 2008), illetve horvát-magyar határon átnyúló természetvédelmi program (PURGER 2008) keretében folynak újabb intenzív kutatások (CSIKY ÉS PURGER 2008, KEVEY és CSETE 2008a,b, KEVEY et al.2008), de ezektől függetlenül is születnek botanikai publikációk: CSIKY és OLÁH 2006, KEVEY 2006a,b, 2007a,b). A florisztikai és cönológiai munkákhoz illeszkedően több vegetációtérkép is megjelent kisebb területekről (KOVÁCS és KÁRPÁTI 1973, O.AJKAI 1998a,b, DÉNES és O.AJKAI 2006), de a teljes terület vegetációjának egységes, más hazai kistájakkal is összevethető elemzésére a MÉTA élőhelytérképezés (MOLNÁR et al. 2007) eredményeképp megszülető MÉTA adatbázis (www.novenyzetiterkep.hu) adott lehetőséget. Hazánk összes kistája között (KIRÁLY et al.2008) az általunk vizsgát három kistájról is megjelent rövid összefoglaló (DÉNES és O.AJKAI 2008, Dénes et al.2008, CSIKY és O.AJKAI 2008), de az első részletes, más kistájakkal is összevethető módszertannal készült (SALAMON-ALBERT és HORVÁTH 2008a,b, O.AJKAI 2009)) vegetációelemzést itt közöljük. Az Alföld a Dunán túlra, nyugati irányban hosszan elnyúló középtája a Drávamenti-síkság. Három kistája a Drávát közvetlenül kísérő Dráva-sík, ettől északra a Fekete-víz síkja, keletre a már az Alföldhöz tartozó Mohácsi teraszos sík felé az átmenetet a Nyárád-Harkányi sík képezi. A terület nagyobb része Baranya megyéhez, a Dráva-sík és a Fekete-víz síkja legnyugatabbi részei Somogy megyéhez tartoznak (l.ábra). Vizsgálati terület 1. ábra: A vizsgált kistájak áttekintő térképe (MAROSI és SOMOGYI 1990) Fig. 1. Overview map of study area
