Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Lőkös László: A Mecsek zuzmóflórája

20 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 A Mecsek zuzmóflórája Lőkös László Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, H-1476 Budapest, Pf. 222. E-mail: lokos@bot.nhmus.hu Lőkös, L.: The lichen flora of the Mecsek Mts (SW Hungary). Abstract: An overview on the research of lichen-forming fungi occurring in the Mecsek Mts is given. A checklist of 191 lichen-forming fungi was compiled from the Mecsek Mts based on more than 40 literature sources and on floristical records of more than 550 herbarium specimens. The occurrence of four legally protected lichen species (Cladonia arbuscula, C. magyarica, C. mitis, C. rangiferina) in the Mecsek Mts is also presented. Kulcsszavak: fajlista, florisztika, Magyarország, zuzmóképző gombák Key words: checklist, floristics, Hungary, lichen-forming fungi 1. Bevezetés A Mecsek zuzmóflórájáról átfogó munka eddig még nem készült. A hegységben számos gyűjtő, kutató járt, munkáik nyomán mintegy 550 példány vált ismertté (kilenc gyűjteményből). Ezek egy része 40 publikációban látott napvilágot. Ebben az áttekintésben igyekeztünk az összes korábbi, irodalmi és gyűjtött anyagot listázni a mai felfogás szerinti névhasználattal, melyhez az alapot főként az IndexFungorum (CABI 2010) internetes gombanévlista szolgáltatta. Az első zuzmóadat Kitaibel Pál nevéhez fűződik, aki 1799-es Baranya megyei útján (Iter Baranyense), 1799. augusztus 30-án Abaligetről Lichen aquaticus néven közöl adatot (KITAIBEL 1799, GOMBOCZ 1945). Ez a nyilvánvalóan fajra utaló név a magyar fordításba sajnálatosan nem fajként, hanem „vízi zuzmók" formában került be (GOMBOCZ és HORVÁT 1939, HORVÁT 1942). A példány sajnos nem maradt fenn Kitaibel Pál gyűjteményében (TIMKÓ 1943), így a beazonosítás - pusztán a név alapján - igencsak bajos és bizonytalan. Majer Móric, ciszterci rendi természetrajz tanár 1901-ben a ciszterci főgimnáziumnak (később Nagy Lajos Gimnázium) ajándékozott, majd 1952-ben a pécsi főiskolához (ma Pécsi Tudományegyetem) került gyűjteményében (Flora Baranyaensis) 59 zuzmópéldány található az 1850-60-as évekből, melyek közül 15 kapszula származik a Mecsekből. A 12 fajt reprezentáló gyűjtemény csak részben egyezik a 15 fajt tartalmazó listával, melyet MAJER (1859) közölt a Mecsekből. A publikált, példány nélküli fajok beazonosítása ugyancsak nem lehetséges. Nendtvich Vilmos „Baranya növényei" gyűjteményében egyetlen zuzmópéldány van, melyet Szántó Lajos gyűjtött a pécsi Dömörkapunál. Simonkai Lajos 1873as mecseki gyűjtései részben a Magyar Természettudományi Múzeumba, Lojka Hugó hagyatéka révén pedig részben a bécsi Naturhistorisches Museumba kerültek. Hazslinszky Frigyes ezeket az adatokat valószínűleg nem ismerte, saját maga a Mecsekben nem gyűjtött, így 1884-es flóraművében egyetlen zuzmóadat sincs a Mecsekből (HAZSLINSZKY 1884). A 19-