Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Kevey Balázs és Borhidi Attila: A Nyugati-Mecsek tetőerdei

198 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 lenedő cseres-tölgyesnek (Potentillo micranthae-Quercetum dalechampii) és sziklaerdőnek (Tilio tomentosae-Fraxinetum orni) tekinthetők. Megtalálhatók viszont a Villányi-hegység néhány pontján is, így a „Tenkes - Csukma-hegy" vonulaton, a „Fekete-hegy"-en és a „Szársomlyó"-n (KEVEY ined.). Mivel Dél-Dunántúlon másutt sem mészkő-, sem dolomithegyek nincsenek, biztosan állíthatjuk, hogy az Aconito anthorae-Fraxinetum orni asszociáció csak a fent felsorolt helyeken fordul elő. Lokális elterjedéséből és növényritkaságaiból arra lehet következtetni, hogy reliktum jellegű asszociációval állunk szemben. 4.4. A mecseki tetőerdők helye a növénytársulások rendszerében A karakterfajok csoportrészesedéséből kitűnik, hogy a mecseki tetőerdők cönológiai helye a molyhos tölgyesek (Tamo-Quercetum virgilianae), a cseres-tölgyesek (Potentillo micranthae-Quercetum dalechampii), a gyertyános-tölgyesek (Asperulo taurinae-Carpinetum) és a sziklaerdők (Tilio tomentosae-Fraxinetum orni) között jelölhető meg. Átmeneti helyzetük miatt cönológiai besorolásuk nehézségekbe ütközik, így helyük a mezofil Aremonio-Fagion, valamint a xerofil Quercion farnetto és Orno-Cotinion csoportban egyaránt elképzelhető. Mivel fajkombinációja legjobban a molyhos tölgyesekéhez (Tamo-Quercetum virgiliana) hasonlít (6. ábra), az Orno-Cotinion csoportba kerültek (vö. BORHIDI és KEVEY 1996). A mecseki tetőerdőket (Aconito anthorae-Fraxinetum orni BORHIDI és KEVEY 1996) korábban Soó (1980), valamint BORHIDI (in BORHIDI és KEVEY 1996) cönológiai rendszerében is elhelyeztük (vö. KEVEY és BORHIDI 1998). Az újabb kutatási eredmények szerint azonban e rendszereken kisebb módosítások történtek (vö. KEVEY 2008). Ennek megfelelően a mecseki tetőerdők szüntaxonómiai helye az alábbi módon vázolható: Divisio: QUERCO-FAGEA JAKUCS 1967 Classis: QUERCETEA PUBESCENTIS-PETRAEAE (OBERD. 1948) JAKUCS 1960 Ordo: ORNO- CO TINE TALI A JAKUCS 1960 Alliance: Orno-Cotinion Soó 1960 Suballiance: Fraxino orno-Quercenion pubescentis KEVEY 2008 Associatio: Aconito anthorae-Fraxinetum orni BORHIDI et KEVEY 1996 5. Természetvédelmi vonatkozások A vizsgált tetőerdők a Nyugat-Mecseki tájvédelmi körzetben találhatók és számos védett növényfaj részére nyújtanak menedéket. Ezek túlnyomó része a nyugat-balkáni és szubmediterrán lomberdők (Aremonio-Fagion, Orno-Cotinion és Quercion farnetto csoportok) jellemző növényei: Aconitum anthora, Aremonia agrimonioides, Asperula taurina, Chaerophyllum aureum, Dictamnus albus, Doronicum hungaricum, Doronicum Orientale, Erysimum odoratum, Helleborus odorus, Hepatica nobilis, Iris graminea, Iris variegata, Lathyrus venetus, Lonicera caprifolium, Muscari botryoides, Ornithogalum sphaerocarpum, Primula vulgaris, Ruscus aculeatus, Ruscus hypoglossum, Tamus communis. A legfőbb értéket azonban a Mecsek és a Villányi-hegység endemikus növénye, a Scilla vindobonensis ssp. borhidiana képviseli (vö. KERESZTY 1988a, 1988b). A tetőerdőkben egyéb védett fajok is menedéket találnak (Aconitum vulparia, Cephalanthera damasonium, Epipactis helleborine, Galanthus nivalis, Lilium martagon, Lychnis coronaria, Neottia nidus-avis, Orchis purpu-