Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

PÁL-HENN-NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 113 legfontosabb gyomnövényeként nyilvántartott aszályfíí (HUNYADI et al. 2000) hazánkban is egyre több településen üti fel a fejét. Főként lakott területek ruderáliáin, járdarepedésekben, épületek tövében találkozhatunk vele. KIRÁLY (2009) a faj Dél-Dunántúl elterjedése esetében Belső-Somogyot említi. Nincs korábbi adata a térségből! Eragrostis cilianensis (Ali.) Vignolo ex Janch. - ÉZS: Szentbalázs (Telek-hegy); SZD: Kakasd-Széptölgyes (Országúti-dűlő). Szőlőültetvényekből került elő. Magyarország területén ritkának tekinthető (KIRÁLY 2009). IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Kapáskultúrák gyomnövényeként jellemezhető. Korábbi adatai a térségből: SIMONKAI (1876), HORVÁT (1942b), MAYER in HORVÁT (1942b), Zsák in HORVÁT (1942b), CSIKY (2006). Eragrostis pilosa (L.) P. Beauv. - ÉZS: Gödre (Gödreszentmárton). Gabona tarlóról került elő. HORVÁT (1942b) közönségesnek tartja a környéken. Erysimum odoratum Ehrh. - MH: Hosszúhetény (Potor-hegy), Pécs (Pécsbánya), PécsVasas (Parcsin). Előfordulását a Mecsek ruderális termőhelyeiről jegyeztük fel. Pécsbánya területén, a Karolina külfejtésen tömeges. Országos tekintetben ritka faj. Hazánkban hivatalosan védett faj, azonban nem tekinthető veszélyeztetettnek (KIRÁLY 2007). További adatai: MAYER (1859), SIMONKAI (1876), NENDTVICH T. in KERNER (1863), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1975), TÓTH (2000, 2002, 2007). Erysimum repandum L. - TH: Belecska (Rozália), Gyönk (Szabad-földek), Miszla (Ágneshegy, Macskás-hegy, Vadalmás). Extenzív szántószegélyekről mutattuk ki. Szórványos elterjedésű faj (KIRÁLY 2009). A Tolnai-hegyhát néhány extenzív szántójáról került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), SIMONKAI (1876), KNAPP in HORVÁT (1942b), MILLNER in KEVEY és HORVÁT (2000). Euphorbia exigua L. - BD: Ófalu (Kalkofen), Újpetre (Szőlőskertek); BH: Orfu-Tekeres (észak), Vázsnok (Öreg-hegy); DZS: Kacsóta (-észak); MH: Orfü-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Váralja (Sándorfa) [TÓTH ined.]; PS: Pécs (Fogadó, Mecsekalja); TH: Kalaznó (nyugat). Tarlók tipikus gyomnövénye, napjainkra megritkult. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), ZSÁK in HORVÁT (1942b), ÚJVÁROSI in HORVÁT (1958), HORVÁT (1977). Euphorbia falcata L. - BD: Magyarsarlós (Szőlőhegy), Szilágy (-észak, -kelet), Zengővárkony (Hosszú-földek); BH: Orfü-Tekeres (-észak); MH: Hosszúhetény (Dömösalja, Rác-tető), Kővágótőttős (-kelet), Pécsvárad (Rác-tető); NYH: Máriagyüd (Alsó-Kövesföld); TH: Diósberény (Hosszú-földek), Felsőnána (-dél), Gyönk (Szabad-földek), Hőgyész (Szálláspuszta), Kalaznó (-nyugat), Kistormás (Varsádi-dűlő), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Zomba (Páskum); V: Bonyhád-Majos (Hidasi-Nagy-szántók), Závod (Árvaitanya). Tarlók tipikus gyomnövénye, napjainkra megritkult. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1958), PRISZTER in HORVÁT (1958), ÚJVÁROSI in HORVÁT (1958).