Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

PÁL-HENN-NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 113 Cephalaria transsylvanica (L.) Schrad. - BD: Bátaszék (Szentai-hegy), Hidas (Kert-dülő), Máriakéménd (Öreg-hegy), Perked (Felső-mező); SZD: Lajvérpuszta (Szőlőhegy), Várdomb (Szőlőhegy); TH: Felsőnána (Görbe-földek, Gyepföldek). Szántóföldek és szőlőültetvények mezsgyéiből került elő. További előfordulási adatait lásd MAYER (1859), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b), Z. HORVÁTH (2007), PURGER (2008) munkáiban. Cerinthe minor L. - BD: Hidas (Magyar-hegy), Kisjakabfalva (-kelet); BH: Liget (Zakinya), Magyaregregy (Hodács), Vázsnok (Öreg-hegy); DZS: Dinnyeberki (Vörös-hát); ÉZS: Patca (Csipány); MH: Hosszúhetény (Cseri, Cseri dűlő, Dömös-alja, Hegyalja út, Ormándi-dűlő, Rác-tető, Som-kerék, Telki-dűlő), Máza (Szabad-föld), Pécsvárad (Kutyás, Rác-tető, Ruzsama); TH: Gyönk (Szabad-földek), Kalaznó (-nyugat), Kéty (Nagy-völgy, Temetődűlő), Kisszékely (-észak, Hegyhát), Kölesd (faluban), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Tolnanémedi (-délkelet), Udvari (-kelet); V: Gerényes (-észak). Extenzív szántókról és tarlókról került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b), PURGER (2008). Chenopodium botrys L. - MH: Pécs-Vasas (Petőfi-akna). A külszíni fejtés területén jelent meg. A térségben ritka fajnak tekinthetjük. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Chenopodium polyspermum L. - BD: Garé (Petike), Ivánbattyán (Fáni-major), Kisdér (Rekettyés), Kiskassa (Új-dűlő), Ózdfalu, Szentlőrinc (Pécsi úti dűlő), Újpetre (Grucvaldteile), Villánykövesd (Jakabfalusi út mente); BH: Abaliget (Korzák), Bodolyabér (Kisbodolya), Liget (Zakinya), Magyaregregy (Hodács, Lapos-völgy), Magyarhertelend (Igaz-oldal), Magyarszék (Halom-dűlő); DS: Matty (-kelet); DZS: Csertő (FelsőBástyalyuk), Helesfa (Pajta-fő), Nagypeterd (Cirok-tarló); ÉZS: Boldogasszonyfa (Ijedőhegy, Öreg-hegy), Bőszénfa (Öröm-hegy), Csikóstőttős (Szérűskert), Gödre (Gödreszentmárton), Hajmás (Öreg-hegy), Husztót (Alsó malom), Zselickisfalud (Öreghegy), Zselicszentpál (Kótormány); FS: Bogádmindszent (Kerekaljapuszta), Királyegyháza (Körtélyesi-dűlő), Pettend (-dél), Sellye (Remete-dűlő); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Mánfa (Határ-tető, Hátfóld); NYH: Máriagyűd (Alsó-Köves-föld), Nagyharsány (Göcsösrét), Nagynyárád (Régenszvízen), Villány-Virágos (a falu pócsai vége); SZD: Gráboc (a faluban, Szociális otthon körüli földek), Mőcsény (Hosszú-földek, Palatinca). Enyhén savanyú, jó vízellátottságú tarlók növénye. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI in HORVÁT (1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958, 1975), KITAIBEL in HORVÁT (1958, 1975), PÁL és PINKE (2007). Chenopodium strictum Roth - BD: Kisherend (Cserszél), Pécsudvard (temető mellett); BH: Tékes (Döböcsin), V: Ág (Cser-mező). Kapáskultúrákból került elő. További adatai: VÖRÖSS (1962, 1963a). Chenopodium vulvaria L. - BD: Aranyosgadány (faluban), Somberek (faluban), MH: Pécs (Belváros). Ruderális termőhelyekről; baromfiudvarokról és települések belterületéről (jár-