Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

PÁL-HENN-NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 109 Kisherend (Cserszél), Kisnyárád (Tisztás), Kozármisleny (-nyugat), Kövesd (Lajvéri-szőlők), Lovászhetény (Kerti-szántók), Magyarsarlós (a bekötőút mentén), Maráza (-észak), Martonfa (-kelet), Mecseknádasd (-dél, Magas-puszta), Mohács (Szőlőhegy), Nagybudmér (Szelistye), Nagykozár (Ritics), Nagypall (Alsó-szilvás), Olasz (Hidor-hegy), Ófalu (Kalkofen, Krebsbach), Palotabozsok (Hambár, -nyugat), Pereked (Alsó-szőlő, Felső-szőlő), Pécs (Málom), Pécs-Hird (Szél-föld, Szikla-berki-dűlő), Pécs-Újhegy (Bogádi út), Pécsudvard (Gyíkos-tó, Rasztina), Pócsa (-észak), Romonya (Bekefa, Egyenes), Somberek (-dél, Svájcer), Szabadszentkirály (Kerek-domb alja), Szebény (Mogyorós, Szikrás-legelő), Szellő (Kopár-rét), Szemely (a bekötőút mentén), Szentlőrinc (Pécsi úti dűlő, Tölgyfa-kút), Székelyszabar (-kelet, Kisnyárádi-gödör), Szilágy (-kelet), Véménd (Szőlőskert, Trefortpuszta), Zengővárkony (-dél, Hosszú-földek, Mogyorósi-dűlő, Salamon); BH: Kovácsszénája (Ádám-halála), Orfu-Tekeres (Égett-szállás), Tékes (Döböcsin), Vázsnok (Öreg-hegy); DZS: Kacsóta (-észak), Magyarlukafa (Szerenkei-hegy); ÉZS: Mindszentgodisa (Felsőmindszent), Vásárosdombó (Fleis-tag, Ódombó, Szekcsői-oldal); GD: Fazekasboda (Disznó-hát), Feked (Hosszú-dűlő), Mórágy (Pince-hegy); MH: Hosszúhetény (Cseri, Dömös-alja, Hegyalja út, Mái-tető, Ormándi-dűlő, Potor-hegy, Somkerék, Szorító-dűlő), Pécs (Mecsekalja), Pécs-Vasas (-dél, Parcsin), Pécsvárad (Belsőtanyák, Kutyás, Külsőtanyák, Öreg-szőlők, Ruzsama, Szászvölgy), Váralja (Szállás, Váraljai-hegy), Zengővárkony (Gesztenyés, Górica); MT: Lánycsók (Parlag); MSZ: Dunaszekcső (Beváros); NYH: Bóly (-nyugat); PS: Keszü (-észak), Pécs (Fogadó, Tüskés-dülő, Tüskésrét), Pécs-Nagyárpád; SZD: Alsónána (Pincesor), Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Lajvérpuszta (Malom-rét), Szálka (Kenderes); TH: Alsóbikád (Fejszés), Belecska (kelet, Rozália), Dúzs (vasútállomás közelében), Gyönk (-észak), Hőgyész (Csicsó), Kalaznó (-nyugat), Kéty (Nagy-völgy, Temető-dűlő), Kisszékely (-észak, Hegyhát), Kistormás (Varsádi-dűlő), Kölesd (Haro-hegy), Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás), Nagyszékely (Cseperke-hát), Tolnanémedi (kisszékelyi elágazó, Úrbéri-földek), Udvari (kelet), Varsád (Szérüs-dülő); V: Ág (Cser-mező), Aparhant (Somos), Bonyhád-Majos (Hidasi-Nagy-szántók), Gerényes (-észak), Kisvejke (-észak), Nagymányok (Kenderes), Szászvár (Víz-völgy). Extenzív szántók gyomnövénye, sosem tömeges. A CamelinoAnthemidetum társulás névadó karakterfaja. További adatai: HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007), PURGER (2008). Camelina rumelica Velen. - ÉZS: Mindszentgodisa (Felsőmindszent), MH: Hosszúhetény (Dömös-alja). Extenzív szántók szegélyéből került elő. IUCN besorolását tekintve adathiányos (KIRÁLY 2007). Nincs korábbi adata a térségből! Cannabis sativa L.: - TH: Belecska (falu körül, Rozália), Felsőnána (Gyepföldek), Kistormás (Varsádi-dűlő), Tolnanémedi (-délkelet), Udvari (-kelet). Kapáskultúrák gyomnövénye. A Mecsek térségéből nem került elő, a tőle északkeleti irányban elterülő Tolnai-hegyháton azonban tömeges lehet. További adatai: NENDTVICH K. (1836), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Catabrosa aquatica (L.) P. Beauv. - GD: Feked (Hosszú-dűlő). Energiafu tábla nedves völgyalji területéről került elő. IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). CSIKY (2006) Véleménye alapján a dél-dunántúli patakok, erecskék mentén elterjedtnek