Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

100 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 készítettünk, ahol extenzív szántókat vagy hagyományosan művelt szőlőket találtunk. így a florisztikai adatok is főként innen származtathatók és nem egy szisztematikus bejárás eredményei. A növényfajok elterjedését a kistáj, a településnév, valamint a dűlőnév megadásával jellemezzük. A dűlőneveket a kereskedelemben beszerezhető turista térképek és az 1:25 000 méretarányú katonai topográfiai térképek alapján adtuk meg. Amennyiben a felfedezés lokalitását nem tudtuk megfelelő dűlőhöz kötni, a lakóterülethez viszonyított égtájat alkalmaztuk. Bizonyos települések esetében előfordul, hogy a kistáj szerinti besorolása nem egyezik meg az irodalomban közölteknek (MAROSI és SOMOGYI 1990). Ennek oka az, hogy az adott település és annak közigazgatási területe több kistáj határán terül el, ilyenkor előfordulhatott, hogy a településhez tartozó felmért dűlő már a szomszédos kistájba sorolható. A Villányihegység kistájat szándékosan nem szerepeltettük munkánkban, mivel az itt gyűjtött adatokat egy későbbi publikációban tervezzük megjelentetni! A dolgozatban használt kistájak rövidítései a következők: BD: Dél-Baranyai-dombság; BH: Baranyai-hegyhát; DS: Dráva-sík; DZS: Dél-Zselic; ÉZS: Észak-Zselic; FS: Fekete-víz síkja; GD: Geresdi-dombság; KBS: Kelet-Belső-Somogy; KS: Kelet-Külső-Somogy; MH: Mecsek-hegység; MSZ: Mohácsisziget; MT: Mohácsi teraszos sík; NYH: Nyárád-Harkányi-sík; SZD: Szekszárdi-dombság; TH: Tolnai-hegyhát; V: Völgység. Az enumeráció részét képezi a faj szűkebb élőhelyének megadása, valamint a térségből közölt korábbi irodalmi adatok felsorolása. Ez utóbbi esetében a teljességre törekedtünk, azonban előfordulhat, hogy nem sikerült minden forrást beszereznünk, vagy néhány korábbi adat elkerülte figyelmünket. Az értékesebb és érdekesebb fajokról fényképet, ritkábban herbáriumi lapot készítettünk. A növényfajok azonosításához SIMON (2000) határozókulcsát használtuk, a taxonómiai nevezéktan azonban KIRÁLY (2009) munkáját követi. A közlés sorrendje ábécérendben történik. Eredmények Acinos arvensis (Lam.) Dandy - BD: Máriakéménd (Öreg-hegy); MH: Hosszúhetény (Dömös-alja), Máza (Kecske-hegy); TH: Kisszékely (Hegyhát), Kistormás (Varsádi-dűlő), Udvari (-kelet), Zomba (Szentgálpuszta). Extenzív szántókon viszonylag ritka növény. További adatai: NENDTVICH K (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Adonis aestivalis L. - BD: Apátvarasd (Mészkemence), Áta (Avas), Erdősmecske (Fritzmalom-völgy), Geresdlak (Kisgeresd, Püspöklak), Hidas (Magyar-hegy), Kozármisleny (nyugat), Lovászhetény (Kerti-szántók, Kőris-föld, Vörös-kereszt), Maráza (-észak), Mecseknádasd (-dél), Nagybudmér (Szelistye, Vezovác), Pécsbagota (-észak), Szilágy (kelet), Véménd (Trefortpuszta), Zengővárkony (-dél, Mogyorósi-dülő, Salamon); BH: Abaliget (Bába-kút, Korzák), Barátúr (Szállás-dűlők), Kisbattyán (-kelet), Komló (Jánosipuszta, Mecsekjánosi), Kovácsszénája (Ádám-halála), Magyarhertelend (Felső-rét), Magyarszék (Benága, Halom-dűlő), Orfű-Tekeres (Égett-szállás), Tékes (Döböcsin), Vázsnok (Öreg-hegy); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Cserdi (Horgas-dűlő), Hosszúhetény (Cseri, Dömös-alja, Ormándi-dűlő, Som-kerék, Szorító-dűlő), Máza (Szabadföld), Orfü-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécs-Vasas (-dél, Parcsin), Pécsvárad (Kutyás,