Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
II. A PÉCSVÁRADI EGYHÁZI NAGYBIRTOK ÉS BIRTOKKÖZPONT TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÖZÉPKORBAN
hospesek lakják kisszámú, szétszórtan lakó jobbágy és conditionárius elemekkel. A tulajdonképpeni forráshely völgyzuga csak néhány méterrel alacsonyabb az ezt övező hullámos felszínű terasznál, annak széles platójánál. 60 Észrevehető, hogy a Gyulakútjával szemben ez a rész egészen más termelési feltételeket kínál. A terület vízviszonyai nem hasonlíthatók a nagy rétség néha éppen tocsogó bőségéhez. A hegyi zárt erdőből kiinduló ligetes erdők fennsíkszerű világa ez, mely éppen területünkről indul, és halad délnek két széles ágban, mint azt a nagybirtok ismertetésénél már leírtuk. Láttuk, hogy ezek a vonulatok a szőlőművelés legalkalmasabb területei. Ez összefüggéseket támogatja, hogy a jelzett magasságban, a Csigerkútja közvetlen környékén találjuk írott forrásainkban a középkori Pécsvárad legrégibb művelt határrészét: a hely középkori parasztnépe és vagyonosabb rétege között egyaránt előforduló családnévvel jelölt dűlő, az Öreg Beke 6 ' és folytatásában a település mellől kiindulva az Öregszőlő terül cl. A terasz rétségbe hajló lejtőjén ezekhez a Derékalja-dűlő csatlakozik, melynek jelentése törzs-ős-szállás-alja. 68 E dűlőkből a legnagyobb területet az Öregszőlő foglalja el, s az írott források is nagyobbára szőlőket jeleznek itt, míg a Gyulakútjánál nem számítva, hogy dűlőnevek az előbb említett Baranságon kívül nem maradtak fenn a középkorból - a források sem művelt földekről, sem szőlőkről nem szólnak. Csak ettől távolabb, a Malmokvölgyében, a Baransag domb körül említenek ilyeneket eléggé szétszórtan. Mindebből következik, hogy a nyugati, felső határrész teraszán kezdettől jelentős helyet foglaltak el a szőlők. 69 A Csigerkútjánál maradtak fenn Pécsvárad legrégibb családnevei a középkori Dobokai és a hódoltságkori Bozsér nevek. E településrész korát jelzi a Vasárut, melynek mentén soros rendben találjuk a Csigerkútja házait.' 0 Az út pedig kormeghatározó jelentőségű, mert a hegyi, a templomok mellett kialakult vásározással kapcsolatos. A Vasárut ui. a hegy alatt végigfutó Buda-Pécs főútvonalból ágazott ki a kolostor hegyfokának lábánál, hogy a monostorhoz és a mögötte emelt templomokhoz, azok vásárteréhez kapaszkodjon fel, noha ezt a meredek lejtőt Hetény felé haladtában el is kerülhette volna. A Vasárut a hegyi piacon áthaladva a Csigerkútja mellett felvível a régi s/.őlők dűlőibe, s egyenesen halad tovább a Hármas66 A Csigerkútja szűkvölgyű lefolyása mentén az újkorban az ún. Mosó zsúfolt háztömegét látjuk. Hogy ez a hegyfok előtérben a kolostor tövébe épült 1258-ban már említett Váralja helyzetével azonos és ugyanolyan régi szolganegyed-c, csak abból következtethetünk, hogy a hospcsek-lakta rész a Váralja elkülöníthető határleírása a Mosó környékét is a Váraljához csatolja. E részben állott a régi Kálvária, mely magasabb részén beépült, s ezt régi Kálvária környékének nevezik ma is. '" KOLLER II. 460-61. - 1333-35: „Beke Sacerdos omnium Sanctorum"; ANJOU V. 410-11. - 1344: „...in superiori civitate nostra Waradicnsi . .. Beke .... filius Jacobi . . ." 68 BÁRCZY 1941. 50. 09 BÁRCZY 1941. 40: a bortermeléssel függhet össze a Csigerkútja birtokosjclzős szóösszetétele. 70 BÁTKY (1933. 125-26) bemutatja a soros és csoportos telekelrendczést. A soros forma szerinte nyugati eredetű, dunántúli jellegű. hegy hágója, az Égregyi-völgy és a Völgység felé. Nevét (Hosszú) Hetény határában egy, az út közelében fekvő dűlő őrizte meg, hiszen ez a környező falvak számára volt „vasárut". 71 Ott, ahol a Vasárut az országos nagyútból derékszögben kiágazva a meredek hegyfok hátára felkapaszkodik, 1258-ban az ekkor már szintén régebben helyén álló Váralja' 2 elszigetelt utcáját láthatjuk. Az ekkor létrejött egyezségben a kiegyezett felek aprólékos gonddal határolják el Váralját a hospesek lakta kiváltságolt falurésztől. Elnevezéséből következtetve ez az utca egészen a hegyfoki apátság falaihoz húzódott fel a meredek hegyoldalban. 7:1 Lakosai feltétel nélkül urukhoz kötött szolgák, a hospcsektől különálló faluközösséget alkottak 1258-tól. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lett volna illetőségük a művelt földekben. A középkornak e nálunk korai, gazdag parasztság kialakulása előtti szakaszában a termelőknek földdel való ellátása általános. Földtől való megfosztásuk, zsellérré tételük későbbi fejlemény. Településüket Váralja néven külön faluként említik a források, noha ez az utca felső végén a hegyfoki piactérre nyílott, és így közvetlenül összefüggött az 1258-tól egységessé vált településsel Új Péccsel és Olaszfalvával. Nyolc, teljesen üres telek található ebben az utcában a XII. századtól meginduló betelepítések után is, mutatva, hogy az elnéptelenedés itt is felütötte fejét, ámde a megüresedett helyekre egyelőre vendégnépeket nem sikerült telepíteni. Mikor az apát 1258-ban átengedi Olaszfalvát a hospeseknek, vele együtt a kiváltságolt falurészhez csatolják az immár hospesek lakta nyolc váraljai mansiót is. A telkek értékét az adta a hospesek számára, hogy szomszédosak voltak az ő falurészükkel, tehát szélről fekhettek, mégpedig a hegyi piac felé eső utcavégen. Az átcsatolás így nem vegyítette össze a két különböző jogállású falurészt. Váralja tehát külön test az alakulóban lévő Pécsváradon a korai időkben és a későbbiekben is. Ez a sorrendben utoljára kialakult utca nyilvánvalóan az egyházi és úri központ kiépülésével kapcsolatban támadt kényszertelepülés. A nagybirtok egyre tökéletesedő feudális szervezettségének abban az észrevehető szakaszában népesülhetett be, melyet a XI. századi „pogány"lázadások leverése utáni időtől, I. Béla korától számíthatunk. Ez idő tájt beszél a Nagy Legenda virágzó monostorról, erről a fejlettebb szervezettségű korszakról árul el valamit néhány évtizeddel később Hartvik ugyancsak idézett megjegyzése is. Látnunk kell, hogy ezt az utcát nem a faluhatár valamely irányban történő kiaknázásához hozzálátó emberek népesítették be. Árokszerű völgy választja el Váralját a Csigerkútjától kiinduló legrégibb művelt földterülettől, nincs forrásvize, s nem védelmezik a for71 PESTHY 1888: a Vásárútról; ANJOU VII. 562-62. 72 CSÁNKI 1890-1913. III. 456. 1280: a közeli tolnai Dáró várnál Villa Varelay; CSÁNKI 1890-19T3. II. 534, 1404, 1436, 1464: Poss. Waralya (Mária) Kéméndnél. 73 A középkori Váraljának a mai Vár utcával való azonos fekvésére a nyolc üres teleknél is világosabb bizonyítéka az 1258. évi falulcírást bevezető szövegrész, miszerint Olaszfalva a hegyfok előterében fekszik. A leírás szerint ott van Váralja is.
