Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
II. A PÉCSVÁRADI EGYHÁZI NAGYBIRTOK ÉS BIRTOKKÖZPONT TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÖZÉPKORBAN
felső piacterébe torkolljon, melytől nevét is kapta. A Vásárét elnevezés nagy régiségre mutat, ma már csak a kiindulásánál elterülő dűlőt nevezik így a hosszúhetényi néphagyományban/ 13 Ebben a minden részletében máig használatos középkori úthálózatban a mellékközpontokat megjelölő írásunk alapján bizonnyal jól megkülönböztethetők a terület fejlődésével s ezzel kapcsolatban a vidék népsűrűségének emelkedésével egyre-másra kialakuló újabb útvonalak, melyek kirajzolódása a nagybirtok fejlődésével foglalkozó fejezetünkkel egybevetve nyer teljes magyarázatot. Érdekes addig is előrebocsátani, hogy ez az úthálózat mintegy a Karasica hálózatával ellentétes fordított vonalrendszer hálózza be fokozatosan a menedékes Zengő alji platót, annak földrajzi határaitól a hegytövi gyűjtőpont felé haladva. Figyelemre méltó ebben a vonatkozásban az a jelenség, hogy a forrásokban ismételten is éppen a Karasica vízrendszerének határain kezdik a fontosabb útvonalakat pécsváradi útnak, Pécsváradra vezető útnak nevezni, noha ugyanúgy pécsi, Pécsre vezető útnak is nevezhetnék, főleg a dánóci út esetében: 1351: „ . . .magna via, que ducit de Zyk ad Pechwarad" etc., 1430: „ . . . magna via, que ducit de Karakow ad pechwarad" etc. Mindkét útmegjelölés 44 a Csele forrásvidékén feküdt, elenyészett Karakow falunál, a mai Véménd és Szebény között merül fel, a Gcresdi-tábla s a Duna-menti dombság határán, ahonnan a Csele kiszökik a Karasica vízrendszeréből. Az elülső útjelzés a kalocsai káptalan eszközölte határjárásban maradt fenn, tehát nem pécsváradiak jegyezték fel. A második útjelzés későbbi, az már pécsváradi szerzetesek feljegyzése. 1367: Nyárád határjárásban a Bolyba vivő útnál fekvő Lótán átmenő, másfelől meg Harsányba vivő út (nyilvánvaló) keresztezése helyén haladt át, a Dánócról Pécsváradra menőnek jelzett út, mint nagyút azaz országos jelentőségű út. 45 1235: Nyárád régebbi, kétes hitelű határleírásában az előbbivel egyezően Dánócról Pécsváradra vivő útnak jelzik. 46 Ez a két útjelzés a mai Nagynyárád határában feküdt, de elenyészett Lóta, Szer, 47 (az apátság birtoka) közelében merül fel. Az első, hitelt érdemlő forrás pécsváradi szerzetesek eljárása során készült ugyan, de semmi érdek nem fűződik ahhoz, hogy az utat esetleg pécsinek ne nevezzék. A Zengő alján átvezető budai főút országos méretű, távolsági viszonylatban korántsem rendszeres, alkalmi balkáni hadiútvonalként jelentkezik. 1316-ban I. Károly Pccsvárad melletti táborából keltezi Csata fia Imre adománylevelét, mely alkalommal IT. Uros István szerb király ellen vezetett hadjáratáról lehet szó. 48 Ugyanígy Zsigmond a Tvarkó és Hervoja ellen vezetett boszniai hadjáratáról visszatérő43 PESTHY 1888: „Vasárut hihető onnan eredt neve, mert ennek lábán vezető út a Pétsváradi vásárra vezet." 44 ZICHY II. 471-73. 1351: Zyk-Szék; ZICHY VIII. 42628. 45 ZICHY III. 333-35. 46 FEJÉR III/2. 421-39. 47 ZICHY III. 333-35. IV. 160-65. 1235-1380: Seer-Siwr; FEJÉR III/2. 421-39: Lóta. 48 ZICHY I. 153. 13116: „Datum in campis prope Pechwarad." ben 1408. nov. 18-án érintette Pécsváradot, innen datálva a pécsi káptalanhoz intézett felhívását Gadányi Mihály iratainak kiszolgáltatása ügyében. 40 E hadjáratok során a Karasica-völgy útvonalán haladhattak a seregek az eszéki rév felé, vagy Pécsen át a moslavinai rév irányába. A hadtörténetben területünk a középkor folyamán viszonylag kevés viszontagságot látott: talán erre céloz saját korára nézve Mátyás király, mikor azt írja, hogy ennél az apátságnál nyugodtabb (és jövedelmezőbb!) nincs az országban. 50 Látni fogjuk, hogy ez a megállapítás nemcsak a XV. századra találó. Fentebb tárgyalt utak egy része a legjelentősebb útvonalak - elsősorban Buda-Eszék nagyútja, és annak pécsváradi oldalága - a honfoglalás koránál régebbiek, s valóban készen várták a honfoglalókat. Ez útvonalakkal szemben kétségtelennek látszik, hogy a honfoglaló nép elhelyezkedése következtében a dunai révhelyek s az Őrhegy irányában kialakult utak honfoglalás utániak, mert a honfoglalásig a Duna éles választóvonal a bolgár birodalom és a keleti frank birodalom között, míg a honfoglaláskor a Duna mindkét partját magyar törzs szállta meg. Szükségszerűen alakult ki ezután a Dunántúl és az Alföld összeköttetése a bátmonostor-szekcsői, a kiskőszeg-batinai réven át. Bizonyára ez a jelentősége Anonymus Szekcső váráról szóló elbeszélésének. 51 4AZ APÁTSÁG EXEMPTUS PLÉBÁNIAI A pécsváradi apátság exemptus, saját gondozásban álló plébániáiról 1158-ban olvasunk először,' 2 amikor megtudjuk, hogy a monostor közvetlen közelében a hegyfokon Szt. Péter plébániatemploma valamint - Szebény mellett feltárt - Fehéregyház plébániája az apátság felügyelő hatósága alá tartozott, s emiatt a pécsi püspökkel összeütközés támadt. E kettő királyi alapítású plébánia volt. Ugyanekkor említik már Mindenszentek templomát is az apátság gondozásában. Miközben a térítés munkája folyt a környéken és a távolabbi vidékeken, a 998-1015 között felépített monostor hegyére már hordták a köveket a monostortemplom és más egyházi épületek építéséhez. A letelepedés ideje körül emelték a monostor első lakói a Mindenszentek templomát, mert nem volt templomuk. II. Géza korából értesülünk arról, 1 ' 3 hogy a középkor későbbi századaiban gyakran emlegetett Mindenszentek temploma már a XI. század első felében ott állott a középkori Felváros piacán, mely akkor még kopáran, beépítetlenül állt. Űgy látszik, hogy míg a monostortemplom tető alá nem került, a 49 ZICHY V. 568-59. 50 KOLLER IV. 149-52: Mátyás király II. Pál pápához intézett leveléből: ,,. . . constetire volcbamus, ut haberct Abbatiam Pécs-Varadicnscrn, qua hoc tempore quietior, ct fructuosior in hoc Regno non existit." 51 MELICH 1929. 17; MARCZALI 1895. I. 82-91; PAIS 1926. 81. 52 FEJÉR II. 147-48. 53 Uo.
