Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)

I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA

A HANYATLÁS TÜNETEI A XIV. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A pécsváradi apátság a XIV. század első felében elte virágkorát. Kialakult, de időről időre vitássá vált exemptiója alapján kiterjedt plébániahálózat révén gyakorolta a lelki hatalmat a vidék népei felett, szerzeteseinknek száma egyre szaporodott a század közepéig, apátjai pedig mind nagyobb befolyásra tettek szert a magyarországi egyházi életben, nemkülönben a bencés rend vezetésében is. A monostor birtokállománya a XIII. század végével érte el legnagyobb kiterjedését. Szolgálónépei körében fejlett földművelés folyt, a földművelőktől különválnak az iparűző szolgálónépek, s a század első felében egyre több önállósult iparüző tűnik fel a kolostor mellett kialakult Felsővárosban. Gyakran olvasunk Pécsvárad piacairól is. A szolgáltatásokban előtérbe kerül a pénzbeli adózás is. A XIV. század dereka táján egyre-másra bérbeadásokról is értesülünk, mikor az apátság benépesítés stb. céljából bérbeadja világi nagybirtokos szomszédainak egyes értékes halászó és szőlőtermő helyeit. Ez a jelenség más tünetekkel együtt arról tanúskodik, hogy az apátságnak a XIII. században még élénknek mondható közvetlen befolyása a saját kezelésű nagybirtok gazdálkodásában csökkenni kezd, s mindinkább a jobbágygazdaságok jövedelmére támaszkodik. Györffy Györgynél olvassuk, hogy a XIII. század végén Baranya - a tatárjárás után megjelent új várurak harcainak színterévé válik. Mivel e várurak harcaikkal az egyháziak nagybirtokait sem kímélték a harcokba, mint azt a következőkben látni fogjuk, bekapcsolódik a pécsváradi apát is. A nyugalmat Károly király uralma állította helyre, aki elkobzott várakba saját várnagyait ülteti, míg Pécsvárad Siklóssal és Péccsel együtt saját híveinek kezén marad.

68 A XIV. század első évtizedeiben Hermann apát uralkodott, aki 1299-ben már őrszerzetesként látható,

1

'" 1302-ben pedig ő volt a házigondnok. A Győr nembeli István fia Konrád és ennek fia Jakab - akiket az oklevelek Övári-család néven is emlegetnek - a XIII. század végén és a XIV. század elején az apátsági birtokok délkeleti szomszédságában igen megerősödtek. Övék volt Kernend, Hárságy, Thobold, Héder (Hedreh), Olasz és Gyula, Nyomja, Pétre, Geréc és más falvak. Óvári Konrád alapította 1295-ben a gyulai pálos monostort,

70 birtokokat adományozva fenntartásához. Bizonyára nem Hermann volt az első apát, aki hosszas magánháborúba keveredett az Óváriakkal, hiszen korábban is szereztek egyes apátsági falvakban birtokokat. A hoszszas kölcsönös magánháborúskodás valószínűleg a nyomjai várhely - a Karasica-völgy délkeleti kijárata - valamint a kátolyi plébánia körül folyhatott.

71 (i8 GYÖRFFY 1966. 259. Gíl ANJOU I. 40. 70 KOLLER III. 228-29; ANIOU I. 395-96; HO VII. 250. 71 HO VIL 250-2J2. Ugyanis, míg a plébánia az apátságé volt, a falu földesurai az Óváriak voltak. A nyomjai kijárat pedig fontos volt a monostor számára, hiszen csak ezen át érhette el az apátság dél-baranya birtokait. A nyomjai vámhely miatt másokkal is összeütközésbe kerültek az Óváriak, mígnem 1314-ben kiegyeztek a peres felek, s Hermann apát kijelentette, hogy az Óvári Konrád és emberei részéről az őt ért károkat kiegyenlítettnek tekinti.'

2 Az apátság közvetlen szomszédságában más világi közép- és nagybirtokosok, valamint egyházi nagybirtokosok is megerősödtek és terjeszkedtek ebben az időben. Északkelet felől a cikádori apátság egészen Fékedig szerzett területeket, Marét pedig mely felé az Egregyi-völgy mentén az apátság már a XIII. század első fele óta terjeszkedett - környékével és több tolnai faluval 1316-ban Bogár István kapja Károly Róberttől.'

3 A nyugat, dél és elszórtan kelet felől szomszédos pécsi püspökség melleit a XIV. század első felében felemelkedő Becseicsalád és utódai, Bátmonostori Töttös László és Zselizi Vesszős Tamás lettek a leghatalmasabb közvetlen szomszédok. Mindezek sokat foglalkoztatták állandó birtokviszályaik, magánháborúik ügyeivel a pécsváradi konvent hitcleshelyét. Az apátság és a nagyobb birtokos szomszédok részben összefüggő, részben szórt fekvésű birtokai között a kisebb birtokos urak egy-két falus birtokai tűnnek fel a forrásokban. Uraik részben megyei nemesek, nagyobb részben azonban a pécsváradi apát, az Óváriak stb. serviensei voltak. Károly Róbert támaszra talált a ciszterciek mellett a bencésekben is, noha az egyháziak nem voltak mind az Anjouk hívei. A délvidéki harcok során 1316-ban a királyi haderő Pécsvárad mellett táborozott, s áldozócsütörtök előtt való hét szombatján (május) Károly Róbert itt adott ki egy oklevelet Csata fia Imre comes megadományozásáról. Ennek az oklevélnek a keltezésében olvashatjuk első ízben a XIII. században megszületett Pécsvárad nevet. A keltezés így kezdődik: ,, . . . Datum in Campis prope Pechwarad . . "

74 Az Anjou-ház és a bencések, köztük Pécsvárad monostorának szorosabb kapcsolataira több jel mutat Károly Róbert uralkodásának későbbi éveiből is. Hermann apát után a rövidebb ideig uralkodó Lambert (1322) majd Miklós apát következett. Miklós 1322-ben kieszközölte a királynál a XIII. századi alapítólevél megerősítését és kiadását. Az oklevélben a falu neve a következőképpen tűnik fel: „Abbas de Pechwaradino".

75 Az újabb megerősítés (immár a harmadik, II. Géza renovatiója után) annak a jele, hogy az apátok úgyszólván félévszázadonként, a múlóban levő egyházpolitikai vagy országos válságok elültével siettek elismertetni régi és szerzett jogaikat a megszilárdult új rezsimmel. Ezen a megerősítésen, mint az előzőkön is ott olvashatjuk a pécsi püspök és a közeli szomszédok, nemkü72 ANJOU I. 354-55. 73 PÓR 1890. 217-18. 7/1 ZICHY I. 152-53. 75 FEJÉR VIII/2. 336-38.