Fülep Ferenc – Sz. Burger Alice: Pécs római kori kőzlemenyei. (Dunántúli Dolgozatok 7. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 7. Pécs, 1974)
Pécs római kori kőemlékei
zött nincs elválasztó keskeny sáv; a keskeny léckeret után közvetlenül a képes mező következik. Balról két felnőtt férfit látunk, míg a jobb szélen kisebb méretű férfialak (fiatal fiú?) van kifaragva. Mindhárman a polgárjogot megtestesítő tekercset tartják bal kezükben; a jobbkéz eskü mozdulatára emelve. A Kat. No 45. csonka sírkövet kétoldalról díszes - pikkelyes testű, levelesfejű - oszlopok határolják. 1 ' Ezen a sírkövön azonban a feliratos és a képes mező között szabadon hagyott keskeny sávban, a léckerettel elválasztott, bemélyített mezőben, a kő jobb és bal szélén a D-M betűk láthatók. A középponttól jobbra és balra 2-2 állatot futás közben örökítettek meg. 18 A képes mező jobb szélén álló férfialak bal vállán rojtosszélű sagum van. A Kat. No 32. és 45. kőcmlékek alapbeosztásukon túl rendkívül sok megegyező stílusjegyet is tartalmaznak. Legszembetűnőbb a két kőemlékcn ábrázolt személyek kéztartása, az eskü mozdulatára emelt kezek ujjainak finom vonala, a behajtott kisujjak de általában az ujjvégek - kidolgozása. Ezenkívül megfigyelhetjük még az oszlopfők és a betűk vésésének technikáját is. Mindezeket figyelembe véve e két kőemlékct egyazon műhely termékének tartjuk. Készítési idejük: a II. század középső évtizedei. Ugyancsak ide soroljuk a Kat. No 43. sírkőtöredéket is. A képes mező jobb szélén álló férfialakon szintén rojtosszélű sagumot örökítettek meg. A férfialak mellett (valószínűleg) női alak áll, s az előttük lévő kislány hajviselete a középen elválasztott, hullámos frizura leegyszerűsített formája. 19 A jobbszélen megmaradt, csavarttestű oszlop felső kiképzése már eléggé elnagyolt, a levelek sincsenek külön kidolgozva. A betűk szép kidolgozása és a kőemlék figurális ábrázolásának kőfaragó-technikája között különbség van. Valószínűleg nem egy kéz munkája. A szövegrésztől eltekintve a Kat. No 43. megmunkálása sokkal durvább az előbbi (Kat. No 32. és 45.) sírköveknél. (Poetovio); 103. sk. No 227. Abb. 116. (Aquincum); 104. No 228. Abb. 117. (Aquincum); valamennyi az I. sz. 1. feléből. - Burger, 1959: 13. tov. kod. - Mócsy A., FA IX (1957), 83. skk. XI. t. - Gabler D., Arrabona 10 (Győr, 1968), 56. 5. ábra, - I— III. sz. [/ A magyarszerdahelyi sírkövön a csavarttestű oszlopok „alsó részét három sorban pikkelyszerűen elhelyezett leegyszerűsített levéldísz borítja". Mócsy, i. m. 83. - A pikkelyes, levéldíszes oszlopokhoz v. ö. : Schober, 41. No 84. Abb. 34. (Poetovio); 104. No 228. Abb. 117.; 105. No 231. Abb. 118. (Siscia); 108. No 235. Abb 123. (Flavia Solva); 128. No 280. Abb. 147. (Mitrovica). - Hoffiller-Saria, 10. No 19.; 46. No 105.; 47. No 106. - Savaria . . . Kat. Nr. no. Bild 93.; Kat. Nr. 118. Bild 99.; Kat. Nr. 116. Bild ioi.j Kat. Nr. 120. Bild 103.; Kat. Nr. 124. Bild 107.; Kat. Nr. 134. Bild 117. 18 Hampel ]., AÉ 27 (1907), 312. 25. kép (Győr). - BpR II (1890) 606. (Aquincum). - összefoglalókig: Schober, 168. - Erdélyi G., Intercisa I. 184. sk. tov. irod. - Gabler, i. h. szerint ez a minta kedvelt a III. sz. első harmadáig. - Egy Poetovio-i emlék lehetett az előképe a mi darabunknak: Hoffiller-Saria, 179. No 397. 19 L. Ohlenroth, Germania 31 (1953), 34. Taf. 3. - Schoppa, 59. Abb. no., ni. II. század második fele (Kat. No 4., 10., 12., 70. Kat. No 29., 30., 34., 41., 44., 79.) A Kat. No 29. és 30. töredékeink lelőhelyei elég messze feküdtek egymástól. A Széchenyi téren és a Sallai utcában előkerülő töredékek mégis egyazon sírkőhöz tartoztak. Erre mutat a betűk mérete, formája és kidolgozása, a kőemlék egész felépítése és díszítése. Feltevésünket megerősíti e két töredék élén kifaragott, azonos technikájú és mintájú indadísz is. (Lásd a la-ib képeket a 6. lapon.) Bár a Kat. No 29. felirat keretelő sávjai teljesen lc vannak verve, a Kat. No 30. megmaradt oldalsó levéldísze és az alul kifaragott delfin alapján is összetartoztak e sírkövek és így nyertek elhelyezést a pécsi múzeum most újjárendezett lapidáriumában (XVII. t. 3a-3b). Ezen a Kat. 29.-30. (egynek tekinthető) sírkőtöredéken mutatható ki a II. század közepe táján legkorábban - Thrákia és Moesia területéről ideérkező motívumkincs egyik leggyakrabban előforduló eleme, a borostyánlevéldísz. 20 Ezen a kőemléken már keveredik a aquileia-noricumi hatással érkező delfin ábrázolás1 a fenti, kelet felől ideérkező mintával. A Kat. No 34. családi sírkő különböző töredékeit is sikerült egyazon sírköre visszavezetni (XlV.t.i.). A nagyméretű sírkő képes mezőjében népes család maradványai vehetők ki. A feliratos mezőt fent az ún. keltabarokk minta zárja. 22 Két oldalt léckeretben dús szőlőfürtöt és levélmintát, a képes és feliratos mezőt elválasztó sávban az ún. áldozati jelenetet, 2,1 a szőlőindák fölötti sávokban fejjel lefelé kifaragott delfineket helyeztek el. Korban még ide sorolható a Kat. No 44. sírkő is. A képes mezőben jobbszélen álló férfialak kéztartása igen emlékeztet a korábbi műhelyek két jellegzetes emlékére (Kat. No 32., 45.), itt azonban ez elnagyoltabban jelentkezik. A képes mező bal szélén álló kisfiú bal kezében nyitott diptyehont, jobbjában stílust tart. Egy Graz-i, I. sz. végi kőemléken ugyancsak egy fiatal fiú van megörökítve, majdnem pontosan ugyanilyen, 6 táblából álló könyvvel, stílussal. 2 ' 1 Feltehetően a fiatal korban elhunyt - római polgárjoggal rendelkező szülőktől származó - fiúk ábrázolásának ez volt a kialakult sémája. A sírkő feliratos részét elválasztó keskeny sávban állathecc látható. Itt azonban elmaradt a megszokott D-M formula, valamint a két oldalt álló oszloppár. A sírkő megmaradt baloldali élén felfelé kúszó indamotívum látható. Ezen a sírkövön is megfigyelhető az, hogy a szöveg betűvésése sokkal finomabb a képes mező kidolgozásánál. E síremlék feliratos részéből megismerjük annak a Caesernius családnak néhány tagját, akik 20 Erdélyi, Ornamentika ... 27. - Dimitrov 1942; passim. - Bordenache, Fig. 10., 12. 21 Erdélyi G., Intercisa I. 246. Kat. No 98. Taf. XLIV. 1. - Burger, 1959: 13. 10. jz. tov. irod. — Bordenache, i. m. 22 Erdélyi, Ornamentika ... 38. 23 V. ö. Burger 1959. feldolgozását. 24 Schober, 147. sk. No 336. Abb. 169. (Flavia Solva).
