Fülep Ferenc – Sz. Burger Alice: Pécs római kori kőzlemenyei. (Dunántúli Dolgozatok 7. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 7. Pécs, 1974)

Pécs római kori kőemlékei

2a: Kat. 59. - Szőlőfürt a síremlék bal szélén 3.: Kat. 77. - Családi sírkő töredékei 2b: Kat. 59. - Szőlőfürt a síremlék jobb szélén A jobb vállon általában kerek - néha hagymafejes - fibulával összefogott katonai köpeny, a sagum (megfigyelésünk szerint) rojtos változatban akkor kerül a sírkőre, ha a megörökítendő személy legios katona volt. A tekerccsel és eskü mozdulattal ábrázolt és a polgárjog elnyerését szimbolizáló jelenet minden esetben összhangban áll a rojtos sagummal megjelenített viselettel, ill. a szövegrész vonatkozó adataival."

2 Tehát olyan esetben, amikor a sírkő szövegrésze letörött, vagy csak egy medaillonból a férfiábrázolás maradt meg (pl. Kat. No 48.), minden kétséget kizáróan legios katonára lehet a kőemlékből következtetni. Ezt a megfigyelésünket a II. századtól egészen a III. századig nyomon tudjuk követni.

03 52 Az i. sz. I. sz. végétől kezdve tűnik fel a bal vállon erősen rojtozott, jobb vállon fibulával megtűzött sagum, amelyet azért nem lehet laccrnának nevezni, mert bár az is rojtos szélű, de azt elől csatok zárták: Burger 1952: 64. sk. tov. irod. - Előfordul a médaillon sírköveken, hogy - szöveg nem lévén - a rojtos szélű sagumot viselő férfi háta mögé gondosan kivésik a beneficiarius consularis jelvényét: Schober, 152. No 351. Abb. 176. (Aquincum). A benef. cons, jelvényhez v. ö. BJ 125 (1919), 10. Abb. 1-9. - Germania Romana IV (Bamberg 1928), 34. tov. irod. 53 Diez, 20. Taf. II. No 3 (tondo = Flavia Solva). Schober, 94. No 199. Abb. 104 (Celeia = legios katona).; Up. 106. No 232. Abb. 119 (Cibalae = legios katona).; Uo. no. No 239. Abb. 125 (Savaria = legios katona).; Uo. 114. No 254. Abb. 128 (Aquincum = legios katona).; Uo. 115. No 255. Abb. 128. - Burger 1959: 28. No 37. XXV. t. (Gyömrő = vet. legios katona).; Uo. 31. sk. No 50. XXXVIII. t. 1. 9