Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

V. A korsós és a fazekasáru értékesítése

Szekszárd-Székesfehérvár, Baja-Kalocsa-Kecskemét lett. Egy-egy forduló alkalmával 26-30 zsák (15-18 q) gabonát hoztak haza. Vásározás. A helyi országos vásárok

1

''' és a heti vásárok helypénzszedési jogát a város árverés útján három évre bérbe kiadta.'

1

" Az országos és heti vásáron a kijelölt árusítóhellyel kapcsolatosan a céh részéről igen sok panasz érkezett. Ezért a város vezetői azt a döntést hozzák, hogy Ullein kőművessel elkészíttetik a sátorhelyek térképét.

156 A sátorhelyek kijelölését a céhbe, illetve a társulatba való belépés alapján végezték.

1

" A vidékről jött mestereknek árusítóhelyét külön jelölték ki. A helyi mester csak a neki kijelölt helyen árusíthatott. A vidéki mesterek közé állni, vagy más helyét elfoglalni tilos. Az ilyen mester áruját a céhmester, később az ipartársulat elnöke vagy a vásárigazgató a neki kijelölt helyre átrakta. A sátorhelyek kijelölését az antalnapi búcsúban is bevezették. Baranya megyei Levéltár, Mohács tanácsülési jegyzökönyvei. 1858 166. IV> Uo. 1857/23. 136 Uo. 1857/330. 157 Céhlcvél,' KDM Hgv. s6. 82. 10. i.-.s A fazekasmesterek 1861-ben kérelemmel fordultak a helyi tanácshoz, hogy vidékről jött idegeneknek az edény eladása ,,megtiltassék'". A beadványukat a tanács azzal utasítja el, hogy a vidéki mesterek a mohácsiaktól elütő edényeket árusítanak.

159 A vidéki fazekasok Óbányáról és Szekszárdról jöttek. A szekszárdiak a református magyarság, az óbányaiak a nagy számú németség részére hoztak árut. A vásározás alkalmával a kocsit ugyanúgy rakták meg, mint amikor faluzni jártak. A vidéki vásárhelyért nagy versengés folyt. Ezért korán indultak, hogy elsőnek érjenek oda. Első hely mindig a helyi, második hely a megyebeli, harmadik hely a megyén kívüli mestereket illette. A kocsisnak járó fuvarbért készpénzben fizették. A kocsis csupán csak az áru le- és felrakásában segített. A fuvardíjon kívül a kocsisnak egy liter bor is megjárt. A vásáron el nem adott edényeket a mesterek nem hozták haza, hanem azt olcsó pénzért a kereskedőknek adták el. A már jelzett helyeken kívül a bolyi, a dunaszekcsői és a környékbeli vásárokat látogatták. A balkáni piac elvesztéséig a mesterek nagy többsége nem járt vásárra, mert az árut közvetlen a kereskedőknek tudták eladni. Baranya megyei Levéltár, Mohács tanácsülési jegyzőkönyvei. 1861/566.