Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

III. A korsós és fazekas céh története

egész taksát és ugyancsak mesterebédet fizetett. Ezenkívül Ádám és Éva patrónus, Ürnapi és fogadalmi napon tartott istentiszteleteken vettek részt. Az 1786-os összeírás szerint Somberekén Kurucz István fazekas működött, aki mesterségét Mohácson tanulta. Dunaszekcsőn Kultsár Mátyás. Bolyon a két működő fazekasmester neve nincs feltüntetve.'

1

' Az özvegyen maradt mester feleség addig dolgozhatott a férje mesterségében, míg férjhez nem ment, ha pedig az özvegy magát becsületesen viselte, annak a céhmester a mesterséghez értő szorgalmas legényt tartozott adni, ezenkívül egy inas tartását is engedélyezték. Amennyiben más szakmabeli mesterhez ment férjhez, a korsós, vagy a fazekas mesterséget tovább folytatnia nem volt szabad." Mohácson letelepülni szándékozó mesterek letelepülési taksáját a városi tanács 3-12 forint között állapította meg. A letelepülők között csupán csak néhány korsós és fazekas található: 1786-ban egy idegenből betelepült fazekas található a városban : Gábriel József, Lubreginből (Horvátország).'

8 1820ban Hernyák Mihály Értényből (Tolna megye),

,!l 1834-ben Krcuszberger Mihály fazekas (ismeretlen helyről költözik),

80 1843-ban Mizzler Pál fazekaslegény Szász helységből,

81 1854-ben Boszánácz Mihály korsós, „ismeretlen helyről ideszármazott", és itt nevelkedett, könyörög, hogy városban letelepedhessen.

S2 Később, 1882-ben Herr Antal fazekasmester Bajáról,

33 majd 1884-ben Komaszék Károly fazekas mester Tatáról kér bebocsátást/'

1 A helyi születésű mesterek elvándorlásáról nincs adatunk. A felszabadult inasnak a céhszabályok értelmében három évig az országban vándorolnia kellett, hogy magát szakmailag továbbképezze és általános társadalmi ismeretekre tegyen szert. Vándorlás nélkül senki önálló mester nem lehetett. A mohácsi korsós és fazekas legények vándorlási útjait nem ismerjük, vándorló könyvek nem maradtak meg. A céh 1767ben hozott határozata értelmében a legények 'vándorlását nem teszik kötelezővé, a megváltását három forintban állapították meg.

85 Vándorláskor a legény magával vitte a keresztlevelét, és a szabaduló levelét. A felszabadult legény néhány hónapot a mester műhelyében dolgozott. Erről indulásuk előtt bizonyságlevelet kaptak, amely céh ajánlólevélként is szolgált. Később a legény csak vándorkönyvet vitt magával.

80 m Descriptio Phisico - Politico Topographico Com Baranyiensis. OSzK Fol. Lat. 289. II. ff. 160-179. 77 1718 és 1779-ben keltezés nélküli céhszabályok utalása. 78 Descriptio Phisico — Politico - Topographico Com. Baranyiensis, OSzK Fol. Lat. 289. II. ff. 160-179. 79 Baranya megyei Levéltár, Mohács tanácsülési jegyzőkönyvei, 1820/111. 80 Baranya megyei Levéltár, Mohács tanácsülési jeiíyzőkönyvei, 1820/944. ™ U. o. 1843/513. (Feltehetőleg a mai Szászvár.) 82 U. 0. 1854/206. 83 U. 0. 1882/57. 8Í U. o. 1884/316. ^ Céhbe belépő mesterek könyve. KDM Hgy. 56. 81. 6. Horváth Zoltán: I. m. 50, A korsós és a fazekasmestercknek meg volt tiltva, hogy idegen városból vagy helységből érkező legényt a céhmester engedélye nélkül felvegyék. Az érkező legény a céhmesternél jelentkezett. Elhelyezkedéséről a céhmester gondoskodott. A legények elosztásánál a céhmester figyelembe vette az özvegyek és az idős mesterek kérését, valamint a legény tanulási lehetőségeit.

8

' A legényt a mester két heti próbaidőre vette fel. Ottmaradása esetén a legény iratait a céhmesternek leadta, aki azokat megőrizte és céljából a céhládájába zárta. Ettől kezdve a legény reggel négy órakor kelt és este 8 óráig, napi 16 órát dolgozott. A „tudós" legény heti bérét hatvan krajcárban állapították meg és teljes étkezést kapott. A mesterség továbbtanulására szorult legénynek heti negyven krajcárt fizetett.

88 A kontárhoz beálló legényt a céhszabály értelmében egy forint és ötven krajcárra büntették.

89 A céhszabályzat előírta még a legények viselkedését is. A legény köteles volt becsületesen dolgozni, a gazdájának és gazdaasszonyának szót fogadni és- a megszólítási illemet betartani. Ha a mester, vagy a feleség kérésének nem tett eleget, azokat gyalázta, munkáját rosszul végezte, a mesterségből kizárták és annak folytatását addig nem engedélyezték, míg 26 forint pénzbüntetést nem fizette ki.

00 A kocsmákat a legények csak módjával látogathatták. A duhajkodó legény a céh ládájába büntetésül 25 krajcárt tett be. Ha valamely legény parázna életmódot folytatott, ellene szigorúan eljártak.

91 A valláserkölcs normái a legényre nézve is kötelezők voltak. Enyhítő körülmény csupán csak az volt, hogy felelősséggel a mester tartozott. A büntetések kiszabásánál a legény mindig a mester összbüntetésének a felét kapta. Lopás vagy súlyos bűn esetén a vándorlegényt a városból kitiltották. A kitiltott legénvt város, vagv helység nehezen fogadta be. Mohácson a korsós és fazekas legények kis céh társaságot nem alkottak, noha sokan voltak. A céhen belül külön csoportot alkotva működtek. A céh articulusai külön tartalmazzák a legényekre vonatkozó normákat, amely alapján éltek és dolgoztak. A gyűléseken kötelesek voltak részt venni, de a mesterektől elkülönítve ültek. Kérelmüket és panaszaikat a céhgyűlés mindenkor meghallgatta és azok szerint eljárt. A fazekas legényeken kívül csak azok a korsós legények vándoroltak, akik a fazekasságot is meg akarták tanulni. A korsós legények vándorlását részben megnehezítette, hogy csak a fekete edény készítését ismerték, részben pedig az ország területén, csak korsó készítésével foglalkozó mestereknek a száma igen kevés volt. A vándorlásukat a céh sem s7 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 8. 88 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 8r. 12. <lJ Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. Sí. 3. 90 Céhszabályzatok, KDM Hgy. 56. 81.1. és 56. 81. 12. - A keltezés nélküli articulus a büntetendő összeget két forintban állapítja meg. 01 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 1.