Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)
VIII. A mohácsi korsós és fazekas központ kialakulása
lo: Korsó, Sabác - 6}66 ii: Korsó, Negotin - zos'ii 12: Korsó, Negotin - zoyj (h/v. No. - Etnografski Muzej, Beograd) A fekete kerámia a hajdani Európában torma és díszítés szerint több nagy foltot alkotott. 20 ' A bemutatott két réteg arra utal, hogy az elterjedési területük Dél-Dunántúltól lefelé keresendő. A pontos határok megjelölése a hiányos felgyűjtés és feldolgozás miatt nem lehetséges. A meglévő különbségek és azonosságok ellenére a két történeti réteg a Balkánfélsziget északnyugati kapcsolataira utal. 208 Formájuk az archaikus görög, a Duna menti provinciális római és balkáni szláv edényekből alakult ki. Az edény megtartotta klasszikus formáját és jellegzetes balkáni nyakkal és szájjal egészült ki. A jugoszláv fekete korsós központok közül a sabáci és negotini mesterek munkája áll legközelebb a mohácsi formákhoz. (10., 11., 12. kép) Ösi formának a tömör testű korsókat tekinthetjük, amit a mohácsi mesterek is készítettek. Az elnyúlt formájú korsó mohácsi utánzat akar lenni. A korsósok és a fazekasok 1802-ben történt kettéválásából Szabadfalvi József azt a feltételezhető következtetést vonja le, hogy Mohácson a fazekasság kialakulását ettől az időponttól lehet számítani. 209 A céhszabályzat és az egykori feljegyzések arra engednek következtetni, hogy a fazekasság kialakulása jóval régebbi. Az 1718. február 22-én kiadott céhszabályzat 23. pontja szerint: „Mindenütt város szerint elég öt fazekas mesternek lenni és többeknek meg nem engedtessék, mert öt elegendő egy városnak szükségire, és hogy elélhessenek a mi mesterségünkből való mesterek, mert ha mindenik csak a városokban felfogadtatna és dolgozna, tehát a munkájukból egy se élhetne, de ezért mégis megengedtetik a kilső falukon, ahol szükséges: hogy azoknak a munka vá207 Szabadfalvi József: Die Ornamentik der ungarischen Schwarzkeramik. Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetből 17. sz. $» 0i) Szabadfalvi József: A magyar feketekerámia és keleteurópai kapcsolatai. Műveltség és hagyomány i960. sárokon kívül a városban árulni szabad ne legyen." 210 Az 1786-os leírás alapján a városnak 7 fazekasmestere van: Gábriel József, Pavkovics Ádám, Eperjesi Ádám, Krebs János, Rab József, Kovacsics Imre, Tomasevics Mátyás. 211 A névsor jól jelzi a korsósoknál is megfigyelhető arányszámokat; 2 magyar, i német és 4 délszláv. 212 A mesterek növekvő számát a céh feltételezhető, a piac szükséglete alapján engedélyezi. A formák, a díszítési technika és a színek összehasonlítása a megyénk területéről előkerült hódoltságkori edény vagy edénytöredék darabjai, nem teszi lehetővé a mázaskerámia teljes kialakulásának a bemutatását. A rendelkezésünkre álló cserépanyag jól jelzi az egyes edényformák és színek átvételét. A XVIII. század mázas kerámiáját nem ismerjük. A kereskedelemre vonatkozó adatok világosan mutatják, hogy a hét fazekas közül mesterségből csupán csak három él. 213 A fazekasság erőteljes kialakulását a korsósok mellett a fekete edények kevés típusának a készítésével, a fából készült edények és tálak használatával és a kezdetleges lakáskultúrával hozható kapcsolatba. A mesterek száma a XVIII. századforduló táján hirtelen megnövekszik és szükségessé teszi a két céh különválását. A bizánci mázas kerámia készítésével a balkáni szláv népek a XII-XIII. században már megismerkednek. 21 ' 1 A jugoszláv kerámia között több olyan edény található, melynek formája az antik edények jegyeit viseli, míg a korsók és a kanták török (kem Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 8. 11 Descriptio Phissice - Politice - Topographice Com. Baranyaiensis OSzK Fol. Lat. 289. II..- ff. 160-179. 1- Uo. Gábriel József Horvátországból, Lumbcrg helységből származott. Á mesterséget 25 évvel ezelőtt Mohácson tanulta. A név horvátoknál igen gyakori. Krebs János hazai születésű - mesterségét Esztergomban tanulta. 213 Uo. Tomié, Persida: Narodna keramika u jugoslaviji. Beograd 1966.
