Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)
VIII. A mohácsi korsós és fazekas központ kialakulása
za. Éppen ezért a céhiratokon és a névelemzésen kívül szükséges lett volna a tárgyak összehasonlítását is elvégezni, mert a mohácsi feketekerámia formái balkáni eredetűek. „A hódító törökök XVI-XVII. századi hagyatékának kultúrértékét illetően mindeddig nem tudott a magyar történetírás egységes - s főként tudományos tárgyilagosságnak megfelelően - álláspontot kialakítani." 180 Az évszázadokon keresztül Magyarország területére menekült, vagy letelepített délszláv népek kultúrájának új területen való továbbéléséről és a keleti kultúra közvetítő szerepéről teljesen megfeledkeztünk. A letelepült délszláv nép évszázadokon át megtartja a maga zárt nemzeti hovatartozását. A különböző horvát és szerb etnikai csoportok megőrizve a nemzetiségi sajátosságait, a történeti mozgás 1 ""' és a magyar kultúra hatása alatt formálódott. Kultúrájukban számos olyan vonást őriztek meg, amik az egykori együttélésből erednek. A délszláv nép ősi jegyeinek megmaradását, nagymértékben ennek a történeti háttérnek köszönheti. Egyes kutatók a magyarság kultúrájának archaikus megnyilvánulásait a szomszédos népek kultúrájában keresik, figyelmen kívül hagyva azok nagyobb területen való elterjedését, vagy az egyetemes értékét. Az együttélés hatásának túlbecsülése ugyanolyan elhibázott lenne, mint annak a tagadása. A különböző kultúráknál éppen ezért nem nélkülözhető az adott terület, vagy a közösségnek a vizsgálata, amely a kultúra hordozója és megteremtője volt. A mohácsi kerámia történetiségének kutatásánál, a balkáni technikából, a formákból és díszítésekből kell kiindulni. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a „mázatlan fekete agyagáruk előállítása mindenekelőtt Közép- és Kelet-Európában, de földrészünkön kívül más „természeti" népeknél, illetve olyan népeknél, akiknél magas a kultúrszínvonal - sokfelé ismert. Európában ez a fazekasmunka északon is megtalálható, Dániától az Alpokon át végig. Fekete agyagárut még a XIX. században is állítanak elő: Dániában, Kelet-Poroszországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Galíciában, Oroszország európai részén, Romániában, Boszniában, Albániában; Magyarországon fekete kerámiát az utolsó két évszázadban több mint 30 fazekasközpontban. m A feketekerámiában kialakult azonos és eltérő technikákat mindig az agyag határozza meg. A forma és a díszítés gazdag továbbélése, annak magasabb művészi szinten való megjelentetését és az edények sokoldalú felhasználását az anyag minősége jelentősen 180 Ifj. Fehér Géza: A pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei. JPM Évkönyve 1959. 104. 181 Az etnikai csoportok kialakulását megelőzi a Rákócziféle szabadságharc, amely során a délszláv települések földrajzi elhelyezkedése több - kisebb össze nem függő területre esett szét. Ez a folyamat folytatódik az 1720-as vallásunióval és a délszlávok egyik faluból a másikba való áttelepítésével lezárult Ukrajnába történő (1712-1753) kivándorlásukkal. 182 Szabadfalvi József: Die Ornamentik der ungarischen Schwarzkeramik. Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből 17. sz. Debrecen [960. 3. befolyásolja. A vékony falú, fekete edényeket csak kékes színű agyagból lehet korongolni. A kevésbé zsíros és homokos agyag csak vastag falú edények készítésére alkalmas. A megyében előkerült régészeti, a jugoszláv és a mohácsi anyag összehasonlításával kísérletet teszek a balkáni kapcsolatok bemutatására. Az agyagbányászásnak két eltérő módját az agyag mély fekvése, a terület felszíne tette szükségessé. Az alacsonyabb fekvésű területen elegendő volt a nálunk és a délszláv népeknél egyaránt ismert gödör vagy kút (akna) leásása. Az évszázadokon keresztüli bányászás, a korsósok és a fazekasok nagy száma, a kereskedelem nagy lehetőségei a mestereket arra kényszerítette, hogy az agyaggödröket a domboldal felé haladva ássák. A megnövekedett mélység az agyag kitermelését igen meglassította és sok munkával járt. Ezért gödör helyett kénytelenek gádorszerű kiképzést alkalmazni, hogy minél kevesebb meddő földet mozgassanak meg. Az agyag előkészítésének eljárásai csak árnybeii különbségekről tanúskodnak. A frissen haza hozott agyagról azt tartják, hogy az alapos előkészület nélkül nem jó. 183 A haza hozott agyag szárítása, teknőben történő áztatása, vagy sarlózása és taposása egyaránt ismert a szlovénoknál, m a horvátoknál, 183 a bosnyákoknál, 1811 a szerbeknél, 187 és a macedónoknál. 188 A zsíros agyag homokkal keverését a mohácsi mesterek is csinálták, de csak a vastag talpú edényeknél (mozsár). 1811 A kerámia készítés két ősi módját a mohácsi mesterek nem ismerik. 190 Edényeiket emlékezet óta lábbal hajtott korongon formálják, bár kézzel hajtott korong a múlt század közepén még volt Szerbiában, sőt, Baranyában is megtaláljuk. 1 ' 11 (1., 2., 3. kép) A díszítés technikája határozottan arra utal, hogy a sokác mesterek a lábbal hajtott korong ismeretét magukkal hozzák. Az agyagművesség mesteri szintre 183 Kalmeta, Ante: O seljackom loncarstvu u zapadnoj i srednoj Bosni. Glasnik Zemaljskog muzeeja u Sarajevu, 1954. 28. 18 '* Karlovsek, Joze: Loncarstvo na slovenskem. Slovenski Ktnograf 1951. 101. 185 Pinter, Viktor: Loncarstva u Jerevcu. Vjesnik Etnografskog muzeja u Zagrebu 1935. 67. 186 Popovié, Dj. Cvetko: Loncarstvo Bosnc i Hercegovine. Glasnik Zemaljskog muzeja u Sarajevu 1957- 23-40. 187 Tomié Persida: Crna grearija u Djakovci. 188 Markovié, Raduljka: Grcarski zanat u selu Dvorcu kod Skolplja. Glasnik Etnografskog muzeja Beograd 1937. 128. 189 Popovic Dj. Cvetko: Tehnika primitivnog loncarstva u Jugoslaviji 30. 190 Tomié. Persida: Narodna keramika u Jugoslaviji. Etnoloski pregled 6-7 Beograd 1965. 39-40. A kerámia első csoportját alkotja az úgynevezett női kerámia, amelyet ősi időktől fogva a nők minden eszköz segítsége nélkül saját szükségletükre készítik. A készítés másik módját alkotják a kézzel hajtott korongon sovány agyagból készült edények. A harmadik csoportba a lábbal hajtott korong tartozik. 191 Dankó Imre: A magyarhertelendi női fazekasság. JPM Évkönyve 1967. 128. A korong rekonstrukciója az ismert kézikoronghoz viszonyítva, - fej és láb túl bonyolult. A népi eszközök igen egyszerűek. Kétségtelen, hogy a baranyai délszláv népeknél a XVIII-XIX. században a kézikorong ismert. Mohács térségéből előkerült fekete bögre töredék kézikorongon készült.
