Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)
VIII. A mohácsi korsós és fazekas központ kialakulása
8: Korsónyak - 5201 3 0: Korsónyak - $201/2 nekülése során válik ismeretessé. 20,1 A füstös technikával készült korsó elterjedése a hódoltságot megelőzően nem hozható kapcsolatba a balkáni népek török leigázásával. Szerbia és Bosznia lakossága a törökök előtt is ismerte e fekete edények készítési módját.-"' 1 A több évszázadig tartó török együttélés elsősorban formában, színben és motívumban gazdagította a délszláv népek mázatlan és mázas kerámiáját. A mohácsi csata ideje alatt elpusztult falvakból ép edény nem került elő. Az említett edénytöredékekből a forma azonban jól kivehető. A fekete korsó kevésbé hasas, kiugró válla hiányzik, nyaka rövid, a szája kúpformájú, rajta szűrőlyukak, a vállából kiinduló kiöntőcső a száj magasságáig ér, a kiöntőcsövet a szájjal egyenes tömör cső kötötte össze. Nyakán vonaldísz, fala sikált. Agyagja zsíros homok, fala ennek következtében 5-7 mm vastag, hamuszínű, - a XVIII. században készült korsóé szürke. A Csele faluból előkerült fekete bögre töredék falának vonala bordás, sikálatlan, zsíros agyagból készült. 2 "' A Janus Pannonius Múzeum régészeti gyűjtemé204 ifj. Fehér Géza: I. m. 12b. {to KDM régészeti gyűjtemény 66. 6. 1. nye hódoltságkor - XVI-XVI1. századi korsók (fekete) formája az előző típustól lényeges eltérést mutat, de még nem azonos a XVIII. században készült korsóval. (6., 7. kép) A formában bekövetkezett változás funkció változásával magyarázható, amelyet a török által letelepített délszláv etnikai csoportok hoznak magukkal. 2(,( ' A korsó formája aránytalan: nyaka hosszú, a száj kiképzése kezdetleges, korongozása kevésbé mesteriségre utal. (8., 9. kép) A felület díszítésének felosztása még kialakulatlan. Díszítése: cifra-rovátkák, hullámvonalak és vonal. A korsó nyakáról a spirál vonal még hiányzik. A vonaldíszek a XVIII. századtól ismert edényekhez viszonyítva aprólékosak és igen finomak. A korsók különböző típusa a kereslet igénye alapján alakult ki. Elterjedésüket a kereskedelmi útvonalak jelzik. Feltételezhető azonban, hogy a különböző területről betelepült délszláv nép több típusnak az ismeretét hozza magával. 208 Baranyai Tivadar: Adatok a baranyai rácok történetéhez, Dunántúli Szemle 1942. Czirfusz János: A baranyai so-, kácok eredete. Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1957. P. Línyi Bernárdin: Sokácok, bunyevácok és a bosnyák ferencesek története. Budapest - 1947. Várady Antal: Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896. Popovic J. Dusán: Srbi u Vojvodini I. II. III. Novi Sad 1963, Vclika seoba. Beograd 1954. stb.
