Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

VIII. A mohácsi korsós és fazekas központ kialakulása

VIII. A MOHÁCSI KORSOS ES FAZEKAS KÖZPONT KIALAKULÁSA Szepes Lajos névelemzésből kiindulva kísérletet tesz a mohácsi agyagipar megalapítóira. Szerinte ezt a régi mesterséget Mohácson a református magyar réteg űzi, amely fokozatosan elszlávosodik.'"

! A mesterek között valóban találunk néhány olyan magyar nevet, ami házasodás révén elsokácosodott. De tömeges elsokácosodási folyamatról nem beszélhetünk, mert a vegyes házasságot minden nemzetiség és etnikai népcsoport elítélte, s ezért igen ritka volt. Az egykori anyakönyvek szerint is ritka esetnek számít a katolikus és református magyarság között kötött házasság. Vegyes házasságot elsősorban idegenből jött legények vagy mesterek kötöttek, akik közül néhányan beolvadtak a sokácok közé. (Pl. Eperjesi Sztipa, Eperjesi Gyuka, Csallos Sztipa).

1

''' Adatait Szabadfalvi József is felhasználja. Tanulmányában a mohácsi fekete kerámia megalapítóinak ö is a református magyarságot jelölte meg.

1

''' A céhes iratokra mindketten azt a megjegyzést teszik, hogy azokat csak magyar nyelven vezették. Az 1718. február 22-én kiadott céhszabályzat mohácsi sokác nyelvjárásban is megtalálható.

1,11 A céhszabályzat szerb-horvát nyelvű kiadását a mesterek nagy száma tette szükségessé, mert azt minden céhgyűlésen fel kellett olvasni, hogy annak pontjait mindenki jól ismerhesse. A céhszabályzaton kívül számos sokác nyelvű bejegyzés található a szegődtető, a bevételt és kiadásokat vezető könyvekben.'" A függelékben mellékelt névsor jól jelzi a sokác, a magyar és a német mesterek arányát. Figyelmen kívül hagyják a délszláv népek Magyarországra való beköltözésének különböző időszakait. Nem számolnak azzal, hogy a hódoltság ideje l

"' Szepes Lajos: T. m. 65. "* A felsorolt nevek között Döbröközi Ádám is szerepel. A név nem magyar eredetű. Döbrököz helységét 1704-es évek r

áján szerbek is lakják - Rákóczi-féle szabadságharc után a délszlávok Fejér és Tolna megye települései kipusztulnak. Tolna megyében csak néhány szórvány maradt. A Tóth név szintén gyakori a baranyai délszlávoknál. A név Szlavóniából egykor idemcnckült délszláv és magyar jobbágyokra utal. Ismert, hogy Szlavóniát Tótországnak nevezték. 1/5 Szabadfalvi József: A magyar feketekerámia és keleteurópai kapcsolatai. Műveltség - hagyomány. Debrecen i960. ,7f; Céhszabályzat. KDM Hgy. 56. 81. 4. 177 Céhkönyvek, KDM Hgy.'56. 81. 6. 56. 81. 7. Szepes Lajos a dolgozatát 1937-ben írta. Az említett iratok a múzeum tulajdonában voltak, a korsósok és a fazekasok közül még többen éltek, akik a mesterség történetét jól ismerték. alatt Baranya Pécs központiával a bosnyák és török kultúrának egy erőssége lett. A lakosság többsége a török kiűzése után, 1687-ben pravoszláv vallású szerb-horvát.

I,s Mohács helységét Taba István kimutatása szerint a XVII. század végén 26 református magyar és 57 délszláv családfő lakja.

,/,J A sokácság tömeges bejövetele során mestereit is magával hoz178 Taba István: I. m. 22-29. ,/J Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptioncs. F. 61. N. 46. 1696. Mojzes Mihály Vasa Bellos Erös János Mihalj Bezesi Szabó Embra Ivo Szomboraez Szemeri Márton Petar Biros Benes István Stanko Monar Jósa Máthé Emkocz István Matho Vinczenovich Vass János Andria Marocsin Pesta Jánosné Gyurka Popovacz Sombercki Jánosné Szemeri Gészi Kormányos János Szemeri András Bapt János Samo István Szabó Ander Bosir János Vinczc Peti Hamis András Benczc Peti Szabó Péter Dallos Peti Jankó Kozar Osze István Szemes Petemé Ivo Kuluth Pergás János Beregi Misko Kiss János Marko Csiprosetain Nagy Tamás Marko Balates Hársádi Miklós Gyuro Szabos Thot Istók Matho Kulutacz Denys Bosko Tautovacz Nikola Monostor Starkovicz Pavel Monosvaros Bali Stojan Bazartia Philipp Sckcsujac Mikola Cselinacz Martin Monostoracz Kersikapa Stanko Daudovacz Andria Kuluncsia Nikola Darázs Lukas Bojaklia Mikola Bezedcki Matho Kulutacz Gmitar Szomboraez Pavle Kurtich Andria Saricsich Ducza Starac/ Trifun Pa no Tetz i a Marczika Bajaj Vaszo Meszar Marko Tautovacz Lukacs Plasikutan Bozso Petar Pavel Palikutya Butkáj Milovan Petar Glukar Jasa Mezolcsia Yidak Sekutojacz • Sisko Vidakos Mario Beletich Janich Gergos Starácz Nikola Tautovacz Gregoses Mi'sko Sctics Mihály Vidácz Storácz Hosszú Pantos