Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)
IV. A mohácsi kerámia készítés módjai
IV. A MOHÁCSI KERÁMIA KÉSZÍTÉSMÓDJAI a) Az agyag bányászaid- A korsós és fazekas az edények készítéséhez szükséges agyagot századok óta a Somberek felé eső mohácsi Szöllőhcgy alatt fekvő ..Csel m" dűlőben bányászta. Az agyagbányászás rendjére a két céh, illetve az ipartársulat felügyelt: gondoskodott a . korsósgödrök eJegycngetéséről, vigyázott a bányák megnyitására, az agyagbányászás módjára. Tilos volt engedély nélkül más bányájában agyagot bányászni, vagy bányászás közben a szomszéd bányáját tönkretenni, a kibányászott agyagot elsajátítani. Az előforduló szabálytalanságok kivizsgálására külön bizottságot küldtek ki. A szabálytalankodó, vagy lopáson ért mestert szigorúan megbüntették. 12. Bányászni száraz, őszi és téli napokon jártak, amikor műhelyben a tárgyak szárítása miatt már kevésbé lehetett dolgozni, ilyenkor két-három mester legényével és tanoncaival közösen összefogott és az egész évi agyag szükségletüket kitermelték. Népesebb családtagokkal rendelkező mester egyedül bányászott. A fazekasok közül bányászni kevesen jártak. Az agyagot a korsósoktól vették, akik a középső gyenge réteget nem szívcsen használták, viszont fazekak, tálak, tányérok és egyéb edények készítésére alkalmas volt. Télen gyakori volt, hogy a korsós legények öszszeálltak és az agyagot eladásra bányászták. A kibányászott agyagért kocsinként két pengőt kaptak. 128 Egész éven át dolgozó, több tanulóval és segéddel, vagy családtaggal rendelkező mester évi agyag szükséglete elérte a 30-40 kocsit is. Bányászni a férfiak jártak, ritkább esetben a nők, akik ilyenkor az agyag kihordásában segédkeztek. liegen a bányát kútszerűen (függőlegesen) nyitották, majd miután a kívánt agyagréteget elértek, gátőr szerű vájatot ásva maguk előtt, haladtak előre. A kitermelt földet pedig a kötél segítségével hozták lel a felszínre. A ma élő mesterek szerint az agyagipar hanyatlása óta a bányát pinccszerűen nyitják. (I. kép) A nyitásnál a partba homlokot képeznek ki. A „vad" földet a bejárat köré dobálják, hogy a bánya bejáratát az agyag kihordásához szabadabbá tegyék. A kiképzett homlokzaton 80-90 cm széles és '-' Céh bevételek és kiadásuk könyve. KDM Hgy. 56. 81. n. l ® KoViUsics János: I. m. kézirata. /: Az agyagbánya lejárata 120-140 cm magas, lefelé haladó gádort ásnak. A lejárathoz lépcsőket is ásnak. A gádor ásása közben az ásás iránya miatt a falakat állandóan kopogtatják, mert a bánya földalatti területe a sok bányászás közvetkeztében üreges és félő, hogy egy régi vájatra bukkannak. Ezért a bányagádor nem egyenes, hanem görbe. Mélysége pedig néha elérte a zo métert is. Az agyagot három élű, rövid nyelű kapával (budak) bányásszák. A kibányászott agyagot kis teknőben hordták fel. A kihordásnál dolgozók a gádorban szakaszosan, lehetőleg egymástól pár méterre helyezkedtek el és a kis teknőt csak néhány méterre vitték odább. A felszínen dolgozók külön kupacba rakták a jó, külön a hordalék földet. Az agyagbányászás ilyenkor felváltva folyt és napokon át tarts
