Dankó Imre: A magyarhertelendi női fazekasság (Dunántúli Dolgozatok 5. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 5. Pécs, 1965)

A MAGYARHERTELENDI NŐI FAZEKASSÁG DANKÓ IMRE A fazekasság 'közismerten a legrégebbi mesterségek egyike Történetével, korai elterjedésének kérdéseivel sokan foglalkoztak. A fazekasság történetével foglalkozó feldolgozások megállapításai közül számunkra ezúttal az a legfontosabb, hogy a fazekasság az ősidőkben, valamint a ma is élő primitív népeiknél női foglalatosság.

1 Birketh—

Smith igen jellemzően a fazekasságot a »női munkak« (Frauenarbeiten) között tárgyalja híres összefoglalásában.' Childe hasonlóképpen vélekedett és a régészet eszközeivel, ismeretanyagával és módszerével időrendileg is meghatározta a fazekasság kialakulását, elterjedését. Childe, a régészet több kiváló kutatójára hivatkozva, velük egyetértésben, a fazekasság kialakulását és elterjedését a ^neolitkori forradalom^ idejére teszi és annak szerves részeként tárgyaljad Childe szerint az új neolit életmódot Európában a bevándorló földműves- és pásztornépelemek alakították ki/' Ezek a népelemek hozták létre a balkáni Starceuo-^kultúrát, a mediterrán Cardium-kultúrát és a különböző dunai kultúrákat, amelyeknek igen fontos jellemzőik fazekaskészítményeik.

5 Ezeket különböző technikákkal, változatos formákkal, kézzel, máz nélkül, feltehetőleg asszonyok készítették. Lips a fazekasság kialakulását tárgyalva azt mondja, hogy a szövés feltalálása a fonás és kosárkészítés technikájára vezethető vissza s hogy »ezekböl az ősi technikákból egy másik fontos mesterség is származott, amelyet mint a fonás egy fiatalabb vállfaját, szintén a nők találtak fel: ez a kerámia művészete a fazekak és edények előállítása agyagból." Majd azzal folytatja, hogy ^miként a szövőszék, úgy a fazekasság is azoknál a törzseiknél jelentkezik először, amelyek eljutottak a 1 Franchet, L.: Céramique primitive. Paris 1911., Rieth, A.: Die Entwicklung der Töpferschredbe. Leipzig 1939. Vö.: Bodrogi Tibor: Mer térségek születése. Gondolattár 6. Bp. 1961. 70—78. 2 Kaj, Birket—Smith: Geschichte der Kultur. Zürich 1956. 113—128. 1 V. Gordon, Childe: A civilizáció bölcsője. Studium Könyvek 11. Bp. 1959. 44—45. ' Gordon, Childe: Az európai társadalom őstörténete. Studium Könyvek 35. Bp. 1962. 40—41. ' Uo. 56. 0 Julius, Lips: A dolgok eredete. Bp. 1962. 141. földművesség gazdálkodási fokáig. A korábbi gazdálkodási formák kóborló népeinek sem idejük, sem módjuk nem volt arra, hogy a kerámia művészete kifejlődhessék; és mivel szakadatlanul vándoroltak egyik vidékről a másikra, nem is vihettek magukkal törékeny edenyeket«.

7 Ugyanez a helyzet a jelen, illetőleg a közelmúlt primitív népeinél is. Haberlandt kis összefoglalójában nemcsak ezt hangsúlyozta, hanem azt is, hogy a fazekasság »a primitív népek közt tisztán a nőké«.

s Megállapítását számtalan adatközlés, cikk, terjedelmesebb feldolgozás adattömege, a kutatási eredmények egész sora alapozta meg.

1

' Filipovic, a kiváló szerb néprajztudós, a közelmúltban jelentette meg érdekes könyvét a Balkán népeinek női fazekasságáról.'" A mi szempontunkból alapvetően fontos munkájában leszögezte, hogy a technikai és kulturális fejlődésben lemaradt népek körében mindmáig női tevékenység vagy legalábbis női tevékenység is a fazekasság.

11 Elmondja, hogy a Balkán félsziget több eldugott, a gazdasági-, társadalmi- és kulturális fejlődésben lemaradt népcsoportjánál ma is nők készítik a különféle agyagedényeket, tartókat s hogy munkájukhoz általában korongot sem használnak.

12 A Balkán-félszigeti női fazekasságot, bármenynyire elterjedt és élő is az ott, az ősi kultúrák, a neolitikum rekvizitumának tartja. 7 Uo. 8 Haberlandt Mihály: Néprajz. Ember és Természet. 6. Bp. év n. 35. 9 Wray, L.: The Malayan Pottery of Perak. Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland 1903., Blackwood B.: The Technology of a Modern Stone^Age People in New-Guinea. Oxford 1950. — Vö.: Dr. Friedrich, Ratzel: Völkerkunde. I. Leipzig 1885. Grundzüge der Völkerkunde. 44. p. és Das Fischer Lexikon 13: Herbert, Tischner: Völkerkunde. Frankfurt am Main, 1959. 86., 133., 186., 196.,' 309., 317., 326. és 333. p. 10 Milenko, S. Filipovic: Zenska keramika kod balkanskih naroda. Srpska Akademija Nauka. Etnografski Institut Kniga 2. Beograd, 1951. — Vö.: Fersida, Tomic: O tipovima grancarskog kola i keramike u Srbiji. Glasnik Etnografskog Muzeja. Beograd. 1960. 5—19. " Filipovic id. m. 11—19. 12 Uo. 24—33.