Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)

III. A kultúra korai időszakhoz tartozó lelőhelyeinek különválasztása

Temetők : Balatonberény (182) Balaton föld vár—GÖnye tető (188) Siófok—Pammer szőlő (192) A lelőhelyek közül néhány telepet terepbejárási adatokból ismerünk. •— Kaposújlak. Kaposvár— Olaki dűlő, — és felszíni anyagukból néhány darabot be is mutatunk. (XI. t. 7. 8—9.) A balatonberényi ismeretlen lelőhelyen telep­re és temetőre utaló adatokat is ismerünk. (XIII. t. 1—4.) Az itt közölt szórványos töredékekről ma már nem állapítható meg, hogy pontosan honnan kerültek elő. Mind a négy nyaktöredé­ken viszont olyan zsinórtechnikás mészbetétes díszítések láthatók, melyek határozottan eldön­tik e leletek hovatartozását. Egyértelműen ide sorolható még a balaton­keresztúri telep néhány szórványa (XII. t. 12— 13.) és a balatonszentgyörgyi, valamint az isme­retlen lelőhelyű siófoki telep közöletlen anyaga is. 233 Külön kell foglalkozni a háromfai telepen végzett leletmentő ásatás eredményeivel. — Á kataszterben már utaltunk arra. hogy a telepen egy kutatóárkot nyitott az ásató Draveczky Ba­lázs. A 10 méter hosszú szelvénnyel, teljes hosz­szúságban egy padkákkal tagolt hatalmas gödör­házat metszettek át, melynek teljes feltárására már nem került sor. A jelenség az ásató közlése alapján pontos analógiája a szentlőrinci háznak, s a felszínre került régészeti anyag, úgyszintén legközelebbi rokona a baranyai telep leleteinek, sőt e most körülhatárolt dél-dunántúli emlék­anyag egyik legtipikusabb hiteles együttese. XI. t. 1—5. Durvább kivitelű, szemcsés anyagú töredékek. Valamennyi darab kihajló pere­mű, tölcséres nyakú, nyomott gömbtestű bögrékhez tartozik. Díszítésük minden eset­ben zsinórtechnikás megoldású, mészbetétes. 6. Kisméretű urna. Kihajló peremű, tölcsé­res nyakú, kettős kónusu edény. Nyakát zsinórtechnikás megoldású mészbetétes sza­lagok díszítik. Az edény hasán hasonló dísz fut körbe, az alsó rész viszont durván sep­rüzött. XII. t. 1—11. Szürke és barnás-sárga házikerá­mia töredékek. Anyaguk durva, szemcsés. A darabok enyhén kihajló peremű csuprok­hoz (2, 3, 4.) és nagyobb fazekakhoz tartoz­nak (1. 5—11.) Valamennyi igen gazdagon, szabálytalan seprűzéssel és vonalas bekar­colással díszített. A Somogy megyei lelőhelyek között ismert, korai temetőre utaló adatok közül a Siófok— Pammer szőlőben előkerült szórványos kisbög­re, tipikus tölcséres nyakú, nyomott gömbtestű példány, mely egyik legfontosabb típus a kor­szak leletei között. Fonyód—Bézseny puszta. A több korszak anyagát felszínre hozó ása­tás során három olyan sír került elő (10—11—12. sírok.), melyek hitelesen e Dél-Dunántúlon fel­tűnő korai népességhez kapcsolhatók. A sírok fontosságát az is emeli, hogy tálalási körülmé­nyeik nem ismeretlenek, — bizonyíthatóan szórt­hamvasztásos ritusuak. 2 ' 1 ' 10. sír. — MNM. Ltsz: 49. 1939. 36. (XII. t. 7.) Tölcséres nyakú, enyhén kihajló peremű, tojástestű nagyurna. Nyakát zsinortechni­kás megoldású körbefutó vonalak díszítik, melyek háromszögeket hagynak szabadon. Az urna hasán mészbetétes lécdíszek futnak körbe, alattuk az edény alsó része fésűs dí­szítésű. Két szalagfüle a hason van. 11. sir. — Urna töredékei. MNM. Ltsz: 49. 1939. 49. (XIV. t. 1—4.) Alakja már nem rekonstru­álható. Nyaktöredékei alapján tölcséres nya­kú, enyhén kihajló peremű lehetett. A nya­kat zsinórtechnikás és tekercselt pálcikás mészbetétes vonalkötegek díszítik. Fazék. — MNM. Ltsz: 49. 1933. 47. (XIV. t. 5.) Enyhén kihajló peremű, széles tölcséres nyakú, gömbtestű edény. Egy szalagfüle a nyak és váll találkozását hidalja át. Nya­kán és a fülön tekercselt pálcikás és zsinór­technikás mészbetétes díszítés van. Kisbögre. — Ltsz: 49. 1939. 48. (XIII. t. 5.) Kihajló peremű, tölcséres nyakú, gömbtestű edényke. Füle a peremből indul és a vállra támaszkodik. Nyakát tekercselt pálcikás és zsinortechnikás mészbetétes díszítés borítja. 12. sír. — Kisbögre. — Ltsz: 49. 1939. 51. (XIII. t. 6.) Formára teljesen megegyezik a 11. sír bög­réjével. A mészbetétes szalagdísz a fülön is megtalálható. Balatonföldvár—Gönye tető. (188) A lelőhelyen előkerült szórványos sírleletek valószínűleg két sírból származnak. Kisurnák. — XV. t. 3—4. — Mindkettő kihajló peremű, tölcséres nyakú és tojástestű. Az ur­nák alsó része durván seprűzött, a nyakon mind­két edénynél zsinórtechnikás mészbetétes díszí­tés látható. Àz edények kónusán 2—2 szalagfül van. Kisbögrék. — XV. t. 1—2. — Kihajló pereműék, tölcséres nyakúak és nyomott gömbtestűek. Mindkettőn egy szalagfül hidalja át a nyakat, ahol a zsinortechnikát utánzó mészbetétes díszí­tés elhelyezkedik. A bemutatott lelőhelyek, az azok közül ása­tással hitelesített szentlőrinci és háromfai telep, illetve e körülhatárolható emlékanyag már sok­kal többet mond. mint a kutatástörténetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom