Andrásfalvy Bertalan: A sárköziek gondolkodása a XVIII. és XIX. században (Dunántúli Dolgozatok 3. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 3. Pécs, )

Jegyzetek

decsi lakosok, midőn víz volt, a rétjök mellett fekvő lapályos helyeken, csolnakról a nádat lekaszálták és barmaikat ekkép élelmezték a szárazabb években pedig a kérdéses lapályos réteken termett füvet szinte betekarították." Innen van EZ új mérés feleslege, ti. többet mutat ki a jobbáf yok kezén, mint az említett 1819 — 1822-es mérés. Ezután az irat felsorolja a helyneveket, ahol kaszálók és kertek vannak a bemondás alapján. A peranyag részlete mutatja a nád takarmányozásbeli nagy szerepét, melyet az emlékezések is megerősítenek. Ugyancsak a régi háborítatlan használatra utal hagyatkozásnál használt kifejezés is: „Házhoz való, házután való rétem, kertem, szállásom stb.". Vagyis a házzal örökölt, nem maga szerzetté új ingatlanról van szó. Ugyanannyit tesz ez, mint a szőlőnél az „ősi" jelző. Hagyatkozásnál ezeket is elvben egyenlőképpen kellett az örökösök (csak férfiakat számították ennél) közt felosztani, míg a maga irtott vagy vett rétet az örökhagyó annak adta, akinek akarta. Néhány példa: Az uraság „Isztárában házhoz való rétjeket elvette." Sz. L. I. 424. „Néhai Tóth István Mester Pálhoz lett fiul való házasodása alkalmakkor vitt holmi ami István nevezetű árváját fogja illetni. 1. Ház nélkül l/8 telek, mint egy hozzá tartozó 8 ember vágó kaszálló, szállási kerttel 3 dprab" Decsi Tanácsülési Jegyzések. 101. (Ez is mutatja, hogy a ház itt az apától való örökséget jelenti elsősorban, s nem a lakóházat). Találunk arra is adatot, hogy e szokásjogtól eltért a hagyatkozó, s erre az örökös ezt a tanács elé vitte. Pl: Molnár M. hitvese panaszt tesz, „hogy attyokról maradott birtokán Somogyi Istvánnal együtt gazdálkodott", de most a szétválásnál kéri az „Attyokról maradott kertből" való részeltetést. (Nem kérheti és nem is kéri az egyéb ingatlanból való részeltetést.) Decsi Tan. Jegy. 112. A hagyatkozó, mikor ezeket nem egyenlőképpen osztja el, mindig megindokolja, hogy ehhez joga van, mert nem atyjától maradott, hanem saját szerzeménye. „Kertjeimnek hason felét a szálláson kívül, melyet magam építettem István fiammal, úgy kaszálóimból rendelek. . . stb." Decsi Testemantumkönyv 37. Sz. L. Decsi úrbéri peranyag 1850. A pünkösd előtt való kaszállásnak és utána való gyűjtésnek rég! hagyományára utalhat az a Decsi Tanácsülési Jegyzések-beli rész 1800-ból, melyben egy gazdát a pünkösdhétfői kaszálás miatt pálcaütésre ítélnek. Decsi Tanácsülési Jegyzések 52. Sz. L. I. 424, 562, Decsi Tanácsülési Jegyzések. 113, 118. A kocsirakomány nagysága azonban attól is függött, hogy hány sor szarvát hajtogattak a rakodásnál. Pl: Említ egy Tanácsülési Jegyzés „4 sor szarvára rakodott kocsi"-t. (105.) Egy 1830-as testamentom említi: „30 Forintokon készített vasas kotsit hosszú oldallal és 4 lóra való szerszámmal..." mellyel István fiát fiul kiházasította 22 évvel ezelőtt, vagyis kb az 1810-es években. Decsi Testamentumkönyv. 22. A széna lekötésének módját lásd a vázlatos rajzon: A: Kiindulóponton

( rögzített koté/veg B-fi kötél megkötése a másik végén C: csiga D: elókoiél [-. nyomorod ' Széna lekötése kötéllel, 0 ngornôrùddsl és csigától j hátulról.

J Szem lekötése kötél/el és csigával •/felülnézet/ Sz. L. Decsi úrbéri peranyag. 1859. Decsi Tanácsülési Jegyzések. 113, 210. Az elöljárók a szénákat mintavétel alapján összehasonlították, és úgy állapították meg, hogy az egy helyen termett-e. 171 Kovách Aladár: Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. NÉ. XIII. (1912) 207-239. 172 A Sárköz szomszédságában fekvő dunamelléki falvaknál a szállások általában csoportosan voltak, de a falutól nem egyszer igen jelentős távolságra. Például Bogyiszló szállásai a falutól csaknem 10 kilométerre, 3 csoportban voltak (Pojtva, Szentkirály, Széked). A Dunakanyar átvágásával ezek a Duna túlsó oldalára is kerültek. Hasonlóan távol estek s eredetileg is a Duna másik oldalán voltak Szekcső, Báta, Mohács szálláskertjei. Gerjen szálláskertjei, szintén egy csoportban a falutól nyugatra kb. 7 kilométerre feküdtek stb. 173 A sárközi csücsköskunyhó leírását találjuk Kovách Aladár: Adalék a tolnamegyei Sárköz régi halászatához. NÉ. V. (1904) 299—309. és U. ö: Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. NÉ; XIII. (1912) 207-239. 171 Sz. L. I. 263. No. 5. 175 Decsi Tanácsülési Jegyzések. 1802. 60. 176 „Bogár András kerjében kenderben okozott kár 8 marok, bab 4 itze. . ." Decsi Tan. Jegy. 128. „egy darabot fel is kapált és lenmaggal elvetett" „felkapált és palántákkal elvetett.." Őcsényi levelestár. 1850. Említik még a káposztát, paprikát és a tököt, hagymát. 177 Leginkább kitűnik ez a gyümölcsfák körülkertelésénél. Ezzel nem annyira a már korábban magánbirtoklásban levő gyümölcsfákhoz való jogot nyilvánították ki, hanem annak a területnek a kizárólagos használatához formáltak jogot, melyen a fák álltak. Láttuk, hogy ezek a fák az öröklés során nem is mindig voltak a terület tulajdonosának kizárólagos tulajdonai. Lásd 94. jegyzetet. 178 A pásztorság rangsorolása lásd Illyés Gyula: Puszták népe. Bp. és Andrásfalvy Bertalan: Uradalmi cselédek és pásztorok tánchagyománya Tolna és Somogy megyében. Tánctudományi Tanulmányok. Bp. 1958. 28-97. 179 Pásztorfogadások: 1795. „Ifjú Mihál Helység FejösTehén Pásztornak convenciója: 491 darab marha jár előtte, ettől készpénz 53 Ft 1 x krajcár). Azontúl tartás. Fies társa Ifjú Benedek János. . . Decsi T. J. 54. „Rideg szarvasmarhát őrző Szabó András Istvánnak 590 darab Marhától conventiója: 58 Ft 30 x. Bocskorpénz minden marhától fél krajcár. Idest 4 Ft 50 x. " Decsi Tan. Jegyz. 55. „ökör pásztor Nagy Jánosnak convenciója kész pénz 46 Ft 30 x, azontúl tartás. . . Jár előtte ökör, tinó, borjú mindössze 350..." D. T. J. 56. „Szilaj ménes Pásztor Vetlei Mihálnak convenciója 336 iótul minden lótul 12 krajcárával lészen 67 Ft 12 x. Azontúl tartás. " D. J. J. 57. ,,Békós Ménes Pásztor Főszi Fotos (?) Mihálnak convenciója. . . (tovább hiányzik). D. T. J. 58. 1796. „Tótika Mihály csikósnál Fisza Pál bojtár egész bére 16 Ft. Egy pár fehér ruha vagy 1 Ft 30 x, mely bérből adós maradt 8 Ft." D. T. J. 95 „Német János kölesdi születésű, aki Detsi ör Szabó András Istvánnak gulyás bojtárja lévén említett gazdája adós neki 1795-ről 5 Ft, 1796-ról 11 Ft készpénzzel, ugyan adott neki egy marhát 13 Ft-ért. Ifjú Mihálnak 1 Ft. Summa 29 Ft." Decsi Tan. Jegyzések. 91. Elszámoltatások : 1842. „Egy esztendőben Mészáros testvérek csikós-ok elöl elveszett 12 ló, valamint egyéb károkért a két csikóst 819 Ft ióvátétehe ítélik. Mivel pedig a pásztorok minden évben, úgy az 1842.-ik esztendőben is úgy voltak fogadva feleségeik jelenlétében és megegyezésével, hogy az okozott károkat viselik; elárverezik Mészáros István 2 tehenét, 2 lovát, 1 kocsijjt, Ferencnek 2 tehenét, 1 lovát stb. De mindez csak 339 Ft-ot tesz ki. Az 1841-ben elveszett lovak másik felet őcsényi lakos, akkori számadó, Szabó Mihál fizeti le.