Andrásfalvy Bertalan: A sárköziek gondolkodása a XVIII. és XIX. században (Dunántúli Dolgozatok 3. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 3. Pécs, )
Jegyzetek
*' Rapaics i. m. 107. 09 Rapaics i. m. 107, 200, 253, 256, 277, 284. 10 Rapaics. i. m. 105. 11 Rapaics. i. m. 119. 112 Rapaics i. m. 204. "" Rapaics. i. m. 119. 111 Rapaics. i. m. 85. 115 Rapaics. i. m. 104, 141. Kálmán- = Kármán-körte 118 Rapaics. i. m. 85, 141. 117 Idézi Rapaics. i. m. 87. 118 Idézi Rapaics. i. m. 85. 119 Sz. L. Kammerer hagyaték. Conscriptio universi Com. Tolnensis 1696. 12,1 Sz. L. I. 1305. 121 Sz. L. I. 424. 122 Szalay-Marzsó László tudományos kutató szíves szóbeli közlése. 122 Sz. L. I. 520. 124 Decsi Tanácsülési Jegyzések. 1844. 121. lta Ezek a méhészek kifejezetten az erdőben gyűjtötték a mézet, amíg az előbb említett decsi méhészeknél még joggal tehettük volna fel azt is, hogy a nagyszámú virágzó vízinövényekre alapították a méhlegelőt. 12,1 Pataki József i. m. Kézirat. 24. 127 Országos Levéltár. Jany levéltár. Fasc. 2. dr Hadnagy Albert levéltárvezető szívességéből. 124 Sz. L. I. 3161. 129 Széli András emlékezése. Más adatközlők is megerősítették azt, hogy tarlószabadítás után, s később is a nyájak szétverése után nem őrizték az állatokat. 130 Sz. L. I. 424. 131 Mojzes Péter s ősei gyakran szerepelnek a Tanácsülési jegyzésekben is. A családnak igen sok állata volt, a hagyományokhoz ragaszkodva gazdálkodott. 132 Decsi Tanácsülési Jegyzések 1830. 91. 133 Decsi Tanácsülési Jegyzések 1830. 92. 124 Decsi Tanácsülési Jegyzések 1831. 111. 135 Decsi Tanácsülési Jegyzések 1795. 10. 156 D ecs j Tanácsülési Jegyzések 1827. 85. ,,A. J. özvegye Elek P megtalálta ellopott csonakát Bogár M. kezén, melyet házátu éccakának idején lopott el a mind biliegét, mind burkonyfájá eldarabolta." Ugyanabban az évben: „Mozolai István csónakja, a helység alól az Ásvány vizéből, akkor midőn a nagy vizekben barma táplálására legnagyobb szükség lett volna, eltolvajlódott, mely csónak Pilisen megtaláltatott. Az Ivanics Drubics Istvány atta Pilisi Korsós Pétörnek és evedzőt is szolgáltatván... A fő orgazda a költségek (keresési költségek napszámbérbe átszámítva) és fáradságért fizet. .." és 12 pálcát kap. Decsi Tanácsülési J. 123. 137 Decsi Tanácsülési Jegyzések 159. 138 Decsi Tanácsülési Jegyzések 135. 139 Andrásfalvy Bertalan: A lótej erjesztése és fogyasztása Bogyiszlón. Néprajzi Közlemények. III. (1958) 228—230. Az adatközlés megjelenése után újabb lótej-erjesztésre vonatkozó adatok kerültek elő a bátaszéki magyar népesség köréből. A lótej erjesztésére itt az ún. pöcsös korsót (vékony kiöntőcsöves cserépkorsót) használták, az érett erjesztett tejet szagáról ismerték fel. Ekkor színe zöldes-átlátszó volt már. A szerző gyűjtése. 1958. I<0 Kovách Aladár: A lókultusz maradványa a tolnamegyei Sárközben. Ethn. XIV. (1903) 139-141. 141 Sz. L. I. 424. 142 Decsi Tanácsülési Jegyzések 1840. 101. 143 Decsi Tanácsülési Jegyzések 1840. 203. " 4 Sz. L. I. 263. No. 6. 145 Sz. L. I. 520, 562. 148 Decsi Tanácsülési Jegyzések 78. 237. 147 Sz. L. I. 1305. 148 Országos Levéltár. Jany Levéltár. 1703 dec. 31 keltezésű levele, dr. Hadnagy Albert levéltárvezető szíves közlése. Sz. L. I. 424. ,ä " Sz.L. I. 562. Országos Levéltár. Jany levéltár. Fasc. 1/220. 1,2 őcsényi levelestár. 1757. és 1731. 153 őcsényi levelestár. 1850. Az erdők közti rétek pere. Az irat nem tér ki részletesen, mit kell értenünk megfaragáson. Valószínű ugyanazt a fakiszárítási módszert, melyet ma is alkalmaznak pl. a csángók Erdélyben. A kivágandó fát körbe faragják a tövénél, körbe leveszik egy darabon a kérgét, ezzel a fa nedvellátását megakadályozták. A megégetés, a melléje rakott tűz, sietteti a fa kiszáradását. Erre azért volt szükség, mivel a száraz fa kivágását az uradalom megengedte, de az élőt nem. Ugyanígy az állam a havasokban is csak száraz fenyő vágását engedélyezi, de ezt csak a szállított fán tudja ellenőrizni. ,: ' 4 Sz. L. Decsi úrbéri peranyag. ,,A kiirtott erdőrészt árokkal az ő rétjéhez foglalta." Sz. L. I. 3488 Sz. L. I. 424. ls * őcsényi levelestár. 1717-ből való irata. ,M Az osztozkodásról szóló fejlegyzés folytatása: 10. Paptavali (!) kaszállót egyforma birtok szerint. 11. Gargatzai Kaszállót az eddigi mód szerint. 12. Sárosi kaszállót az állás és annak 30 ölre terjedő szélessége és 74 ölnyi hosszú Bogár Jánosé. Bogár András ugyanott annyi kaszállót kap. 13. Fölcső göröndi Sárosi kaszállót elfelezik. 14. Ugyan Sárosi kaszállóba egyik 32% öl a másik 22 y 2 ölt kapott a fok mellett levő göröndöt régi mód szerint használják, stb". Decsi Tanácsülési Jegyzések. 121. IS * őcsényi levelestár 1784-es fejlegyzése: „...Budai Antal Szegzárdi lakostól vettem légyen 2 tinót 40 Forintokon. De mivel kész Pénzem nem lévén a megfizetésre közakarattal 4 esztendőt termináltunk. Úgymint azon által hogy én Eö kegyelmének Duna Erdején Fiszter Imre és Kis János szomszédságában levő Rétyemet rajta levő szállással vagy akollal interessére elzálogosítom, mely rétnek is haszonvételével mindaddig élhessen..." Hajdú István öcsény." 1784 1,9 őcsényi levelestár. 1729. Lí " őcsényi levelestár. 1749. 161 Sz. L. I. 562. I!2 őcsényi levelestár. 1757 és 1844. 163 őcsényi levelestár. 1850. " J u. o. A háborítatlan bírás, mint fontos meghatározó szerepel a decsi úrbéri perben is. (Sz. L.) Idézzük a per idevonatkozó részét: 1819 —1822-ig volt földmérés Deesen. Két bajai lakos tanúságot tesz, hogy akkor nagy víz volt; „a réteknek csak a dombosabb részei mérethettek fel, de azért az illető tulajdonos
