Andrásfalvy Bertalan: A sárköziek gondolkodása a XVIII. és XIX. században (Dunántúli Dolgozatok 3. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 3. Pécs, )
Jegyzetek
Dombvidéken 1 Baksa-tölgyfa (ma Bakta) 2 Garab (ma Grábóc) 3 Hagymás-Kürt (ma Kürtös-hegy) 4 Mőcsény (ma Mőcsény) 5 Szaka, Szak (ma Szálka) Árterületen 1 Baksa-tó (ma Baksa- vagy Bakta-tó) 2 Garabóc (ma Grábóc) 3 Kürt, Kert 4 öcsény (ma öcsény) 5 Saxard, Szak-sárd (ma Szekszárd) Perr Viktor kéziratos tanulmányában bővebben foglalkozik a egyes helynevek történetével és etimológiájával, melyet elegendő bizonyító adat híján csak fentartással fogadhatunk el. Különösen áll ez a Baksa és Szekszárd helynevek etimológiájára. E helynévpárokhoz talán hozzátehetjük még Bátaapáti, Bátaszék valamint Báta és Bátmonostor kapcsolatát, valamint, erre Pataki József hívta fel a figyelmet, a mai Kakasd és Szekszárd közt fekvő egykori Bat községet is, mely a középkorban néha Bata néven szereplő öcsénnyel is alkothatott volna hasonló névpárt. A Garab-Garabóc párhoz harmadik tagul vehetnénk még a Duna balpartján fekvő Garab helynevet. Látni fogjuk a későbbiekben, hogy különösen a sertésnyájak gyakran úsztattak át árvíz idején a Duna balpartjára, s ez az útjuk régebben is meglehetett. Ezek azonban mind csak feltevések. Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Bp. 1879 41. ,,Az minémü faluk és városok vadnak a Sarkez felén Felső Baranyában..." Idézi Pataki a Pozsonyi Káptalan Levéltárából. Pataki József: A Sárköz term, földr. Szekszárd. 1955. 6. Timaffy László; Das Hirtenwesen auf den Donauinseln. (Szigetköz, Westungarn) Bp. 1961. Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Red. Földes László. 631. Sz. L. Kammerer hagyaték VII. k. Sz. L. I. 424. Holub József: Ete város története. Adalékok a Tolna megyei Sárköz település és gazdaságtörténetéhez. Történeti Statisztikai Közlemények. II (1958) 28. Pataki József: A sárközi társadalom fejlődése 1526 ig. Kézirat. 17. Fraknói i. m. 40. Fraknói i. m. 41. Fraknói i. m. 42. 1396-ban Lajos királynál vádat emeltek Ottó apát ellen, hogy sertéstizedet hajt be, erdeikben fát vágat és más újításokat hoz be. Ez az adat az ártéri erdők sertéstenyésztésére is utal. Fraknói i. m. 43. Őcsényi Levelestár. A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum birtokában. Az egykori fontos kereskedelmi út sűrű településláncolata szükségessé tette a használható föld intenzívebb megmunkálását. Valószínűnek tartjuk, hogy részben ezért is volt szükség a jószágkihajtó út feltöltésére árvízmentes szinten is, hogy az azon járó jószágot a vetésektől ily módon is távoltartsák. Az út ma is látható, neve Fejetel út. (Fejetel annyi mint töltés.) (Lásd bővebben az állatok kihajtásáról szóló részben.) Az 1627-es pozsonyi káptalani iratban „öthe - régen város-népe Deesen lakik". Az 1720-as országos összeírásban : „Decshöz Etét csatolták, a lakosság így több. "Egy őcsényi, keltezés nélküli helyiratban (kb. a XIX. század 60—70-es éveiből) olvassuk: „Romok Ózsákon, Kis-öcsényben, Gyürkén és Ebesen. Mind ezek lakói hír szerint a rácoktól sokat üldöztetvén később ezekből olvadt össze a fennálló őcsény helység." (Az őcsényi Levelestár-ban.) Decsre vonatkozóan: „Azon földek, mîlyek mingyárt a Falu mellett vannak és amilyeket Belső Mezei Földnek hínak, mindig egy dézsma alatt voltak, azok pedig melyek dupla dézsma alá vannak vetve Külső Mezei Földeknek neveztetnek, úgy mint a Szőlő Hegyektől fogva a Saár vizéig. Az egy dézsmás Földből noha azok búzával és árpával elvetve voltak, soha T. U. dupla dézsmát nem vett mindazok eleitől fogva mindig egy dézsma alatt voltak. A Külső Földeken termett kukoricából 8 év óta vesz dupla dézsmát. A Külső Földek rész szerint sessionalis, rész szerént remanentiális földek." Tanúvallomás 1780-ból. Sz. L. I. 520. Öcsényre vonatkozóan: Őcsény ebes-pusztai bérlete szerepel az 1720-as összeírásban is. Az 1767-ben országosan egységesen szerkesztett 9 pontos kérdőívre őcsényben a következőt vezették: „Usu autem Piscationis. . .etc quemadmodum praedionum Ebes, Almás erga exiguum censum gaudent." őcsényi levelestárban. Decs ugyanerre az 1767-es kérdőívre válaszolva már nem veszi praediumnak Etét, nevét nem is említi, mert azok a területek akkor már Decs telki állományához tartoztak. Sz. L. I. 424. Decsi Tanácsülési Jegyzések (Következőkben rövidítve: D. T. J. 11 — 15. (A szekszárdi Balogh Á. Múzeum birtokában.) Sz. L. Decsi úrbéri peranyag. Sz. L. I. 418. Természetesen nem a kenyeret, hanem a kenyérgabonát vették pénzen, illetőleg halért és gyümölcsért cserélték. Őcsényi levelestár. z Két rúd közé befont kökényvesszőkből. A két rudat a két végénél félkorong alakú fa fogta össze. Boronákat leginkább a „högyközi" németek készítették és vásáron árulták. Aprómagvak takarására napjainkig használták. Egyéb, simító alkalmazásában az „ódalazás" és a henger használata szorította ki. 8 „Úgyannyira kijött a Duna Árvize, hogy az ötsényi Szöllő hegy ajjai búza földektől fogva sehol semmi száraz nem találtatott az öreg Dunáig. . . Ez az árvíz a Kilső Földeken felette sok kárt tett a búzákban, de mégis kiaratták a vízből csónakról. "Feljegyzés Őcsény község levelestárában az 1815. évből. 5 Értékes adatot találunk Horváth Márk szigetváti kapitány 1560 évben készült összeírásában, melyben a vár részére behajtható adó nagyságát igyekezett falvanként megállapítani. Az összeírás felsorolja a déldunántúli falvak töröknek fizetett adóit s itt találjuk a következő megjegyzést: „quatuor cruces faciunt unam capeciam." (vagyis 4 kereszt képez egy kepét!) Sz. L. Kammerer hagyaték. I. II/7. " A részesaratók rendszerint a „szállásiak" voltak, akik az árvízmentesítés után megnövekedett szántóföld-területekre került, egykori állatteleltetö rétbeli szállásokból kiképzett mezőgazdasági tanyák (az elnevezés azonban a Sárközben továbbra is szállás maradt) lakói voltak. Tanyabeli lakásukért vállalták a sárközi gazda jószágainak átteleltetését, nyáron pedig rendszerint ugyanannál a gazdánál vállaltak kapálást, kaszálást napszámért és részes aratást. Nagyobbrészt a Duna-Tisza közéből való nincstelenekből verbuválódtak és mint betelepülők századunk harmincas éveire lélekszámban többségbe kerültek a sárközi őslakos gazdákkal szemben. '"a Az ágyazás vázlatos menetét néhány kévére redukált nagyságú szérűn a következőképpen lehetne vázolni:
