Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)

rodtak meg a nagy elhatározások órájában és akiknek az új demokratikus Magyarország szolgálata választott élethivatást jelent. Nem könnyű feladat ez a mostani viszonyok között, de mégis remélhető, hogy az államrendőrség Pécsett újra képes lesz megfelelni mindazoknak a súlyos követelményeknek, amelyeket vele szemben a köz és magánvagyon megőrzése, a közbiztonság és a rendészet annyi ágazata támaszt. Megköszönve a főkapitány szíves tájékoztatását azzal az érzéssel távozunk a Kapitányság épületéből, amely most a volt csendőrkerület parancsnokságának helyén van — hogy az újjászervezendő magyar államrendőrség ezután hamarosan visszanyeri szervezettségének és erejének azt a fokát, mely korábban Európaszerte elismert helyet biztosított számára a rendőrtestületek között. (Új Dunántúl, 1945. január 20.) A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLTATÁSI ELJÁRÁSÁNAK LEFOLYTATÁSA Az igazoló bizottság elsősorban azoknak a közalkalmazottaknak igazolása tárgyában határoz, akik 1945. január 1-én a Vörös Hadsereg által felszabadított országrészben szolgálatot teljesítettek. Azokban az országrészekben, amelyek e napon a Vörös Hadsereg által még felszabadítva nem voltak, az igazoló bizottságok elsősorban a helyükön maradt közalkalmazottak igazolási eljárását folytatják le. Az itt felsorolt közalkalmazottak ügyeinek tárgyalása zárt ülésen történik. Amennyiben ilyen közalkalmazott ellen bejelentés nem érkezik, s a bizottság tagjainak egyike sem bír tudomással az igazolás alá vontak népellenes magatartásáról vagy cselekményéről, úgy az igazoltató bizottság az igazolás alá vont közalkalmazottat határozattal igazoltnak mondja ki. A tárgyaláson bírálja el az igazoló bizottság azoknak a közalkalmazottaknak az ügyeit, akik a Vörös Hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávoztak, továbbá a visszamaradt közalkalmazottak ügyét is, ha ezt a zárt ülésen a bizottság egy tagja kívánja . . . Az igazolás alá vont közalkalmazott a tárgyaláson ugyanazon közhivatalnál dolgozó egy közalkalmazottat vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontak személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilatkozatot tehet. (Új Dunántúl, 1945. január 21.) Munkásművelődési előadás a színházban. A pécsi kommunista párt kultúrbizottsága munkásmüvelődési előadást rendez február 4-én délelőtt Y-, 11 órai kezdettel a Nemzeti Színházban. Közreműködnek a város legnevesebb írói és művészei. Jegyek árusítása elővételben már megkezdődött. Jegyet igényelni a párt helységében, Rákóczi út 68. szám alatt lehet. Az előadás napján a színház nappali pénztára is árusít jegyeket. (Új Dunántúl, 1945. január 28.) Pártközi megegyezés a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt között. Debrecenből érkezett hírek szerint a Nemzeti Függetlenségi Frontba tartozó két párt, a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt, pártközi megegyezést kötöttek. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt központi bizottsága megállapodott abban, hogy a reakció ellen folytatott küzdelemben egymás mellett haladnak. A két párt hat tagú közös bizottságot választ. A bizottságban a két párt három-három taggal képviselteti magát. A bizottság feladata a két párt véleményének egybehangolása politikai kérdésekben. Ugyanakkor a két párt megtartja függetlenségét és programját és tiszteletben tartja egymást. (Új Dunántúl, 1945. január 31. ) PÉCSRE ÉRKEZETT AZ ÚJ MAGYAR HONVÉDSÉG SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA Ma délelőtt a főispáni hivatalban jelentkezett Ignéczy József honvéd százados, két másik magyar tiszt kíséretében. Azzal a megbízással jöttek Pécsre, hogy a magyar honvédelmi miniszter nevében megkezdjék ezen a területen az új magyar honvéd hadsereg szervezését. A bizottságról és annak munkájáról a holnapi számunkban írunk bővebben. Pécs város lakossága nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta az utcákon feltűnt magyar honvéd egyenruhát, mert tudja, hogy ez a demokratikus Magyarország felépítésének és jobb jövőjének kezdetét jelenti. (Új Dunántúl, 1945. február 6.) A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT MEGNYILATKOZÁSA A FŐISPÁNT BEIKTATÁSON . . . Rajkovits Ede Magyar Kommunista párti törvényhatósági bizottsági tag beszédének lényeges tartalmát ismertetjük. A szónok mély meghatottsággal, mely szinte elfogódottá tette hangját, köszöntötte főispáni székében dr. Boros Istvánt, — az elvtársat. A Magyar Kommunista Párt szemében értékes tényt jelent az, hogy a kormány erre a fontos és nagyjelentőségű tisztségre a párt felfogásának megfelelő embert állított. Beszédében arra kérte a főispánt, hogy mindenkor a dolgozók szószólója legyen . . . „A magyar nép létérdeke, — mondotta a szónok — Magyarország újjáépítésének elengedhetetlen feltétele a nemzet cselekvő részvétele az ország felszabadítása a német iga alól. Minden késlekedés a legsúlyosabb következményeket vonja maga után. A leg-