Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)

rodtak meg a nagy elhatározások órájában és akiknek az új demokratikus Magyarország szolgálata választott élethivatást jelent. Nem könnyű feladat ez a mostani viszonyok között, de mégis remélhető, hogy az állam­rendőrség Pécsett újra képes lesz megfelelni mind­azoknak a súlyos követelményeknek, amelyeket vele szemben a köz és magánvagyon megőrzése, a köz­biztonság és a rendészet annyi ágazata támaszt. Meg­köszönve a főkapitány szíves tájékoztatását azzal az érzéssel távozunk a Kapitányság épületéből, amely most a volt csendőrkerület parancsnokságának helyén van — hogy az újjászervezendő magyar államrendőr­ség ezután hamarosan visszanyeri szervezettségének és erejének azt a fokát, mely korábban Európa­szerte elismert helyet biztosított számára a rendőr­testületek között. (Új Dunántúl, 1945. január 20.) A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLTATÁSI ELJÁRÁSÁNAK LEFOLYTATÁSA Az igazoló bizottság elsősorban azoknak a köz­alkalmazottaknak igazolása tárgyában határoz, akik 1945. január 1-én a Vörös Hadsereg által felszaba­dított országrészben szolgálatot teljesítettek. Azokban az országrészekben, amelyek e napon a Vörös Had­sereg által még felszabadítva nem voltak, az igazoló bizottságok elsősorban a helyükön maradt közalkal­mazottak igazolási eljárását folytatják le. Az itt fel­sorolt közalkalmazottak ügyeinek tárgyalása zárt ülésen történik. Amennyiben ilyen közalkalmazott ellen bejelentés nem érkezik, s a bizottság tagjainak egyike sem bír tudomással az igazolás alá vontak népellenes magatartásáról vagy cselekményéről, úgy az igazoltató bizottság az igazolás alá vont közalkal­mazottat határozattal igazoltnak mondja ki. A tárgyaláson bírálja el az igazoló bizottság azok­nak a közalkalmazottaknak az ügyeit, akik a Vörös Hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről el­távoztak, továbbá a visszamaradt közalkalmazottak ügyét is, ha ezt a zárt ülésen a bizottság egy tagja kívánja . . . Az igazolás alá vont közalkalmazott a tárgyaláson ugyanazon közhivatalnál dolgozó egy közalkalmazot­tat vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontak személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilatkozatot tehet. (Új Dunántúl, 1945. január 21.) Munkásművelődési előadás a színházban. A pécsi kommunista párt kultúrbizottsága munkás­müvelődési előadást rendez február 4-én délelőtt Y-, 11 órai kezdettel a Nemzeti Színházban. Közre­működnek a város legnevesebb írói és művészei. Jegyek árusítása elővételben már megkezdődött. Jegyet igényelni a párt helységében, Rákóczi út 68. szám alatt lehet. Az előadás napján a színház nappali pénztára is árusít jegyeket. (Új Dunántúl, 1945. január 28.) Pártközi megegyezés a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt között. Debrecenből érkezett hírek szerint a Nemzeti Függetlenségi Frontba tartozó két párt, a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt, pártközi megegyezést kötöttek. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt köz­ponti bizottsága megállapodott abban, hogy a reakció ellen folytatott küzdelemben egymás mellett haladnak. A két párt hat tagú közös bizottságot választ. A bizott­ságban a két párt három-három taggal képviselteti magát. A bizottság feladata a két párt véleményének egybehangolása politikai kérdésekben. Ugyanakkor a két párt megtartja függetlenségét és programját és tiszteletben tartja egymást. (Új Dunántúl, 1945. január 31. ) PÉCSRE ÉRKEZETT AZ ÚJ MAGYAR HONVÉDSÉG SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA Ma délelőtt a főispáni hivatalban jelentkezett Ignéczy József honvéd százados, két másik magyar tiszt kíséretében. Azzal a megbízással jöttek Pécsre, hogy a magyar honvédelmi miniszter nevében meg­kezdjék ezen a területen az új magyar honvéd had­sereg szervezését. A bizottságról és annak munká­járól a holnapi számunkban írunk bővebben. Pécs város lakossága nagy örömmel és lelkesedés­sel fogadta az utcákon feltűnt magyar honvéd egyen­ruhát, mert tudja, hogy ez a demokratikus Magyar­ország felépítésének és jobb jövőjének kezdetét jelenti. (Új Dunántúl, 1945. február 6.) A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT MEGNYILATKOZÁSA A FŐISPÁNT BEIKTATÁSON . . . Rajkovits Ede Magyar Kommunista párti törvényhatósági bizottsági tag beszédének lényeges tartalmát ismertetjük. A szónok mély meghatottság­gal, mely szinte elfogódottá tette hangját, köszön­tötte főispáni székében dr. Boros Istvánt, — az elv­társat. A Magyar Kommunista Párt szemében érté­kes tényt jelent az, hogy a kormány erre a fontos és nagyjelentőségű tisztségre a párt felfogásának megfelelő embert állított. Beszédében arra kérte a főispánt, hogy mindenkor a dolgozók szószólója legyen . . . „A magyar nép létérdeke, — mondotta a szónok — Magyarország újjáépítésének elengedhetetlen fel­tétele a nemzet cselekvő részvétele az ország felsza­badítása a német iga alól. Minden késlekedés a leg­súlyosabb következményeket vonja maga után. A leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom