Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)

Dr. Boros István a német nácikról és a magyar nyilasokról. A Magyar Kommunista Párt szerdán tartotta meg első művelődési délutánját székházának, a párttagok által zsúfolásig megtöltött nagyteremben. A propaganda és kulturális osztály vezetője, Koller József üdvözölte a közönséget, örömének adva kifejezést a nagy érdeklődésért és kérte a hallgatóságot, hogy a szerdánként megtartandó előadásokat a jövőben is ilyen szép számmal látogassák. Ezután dr. Boros István tartotta meg előadását „Német nácik és magyar nyilasok" címmel. Történelmi visszapillantásában rámutatott arra, hogy mindig a németek voltak a magyarság hóhérai és ma is ők az okai szörnyű kálváriánknak. Csalással, hazugsággal és hitegetésekkel vittek bennünket ebbe a háborúba, amelynek eredménye városaink, falvaink és az ország szívének, Budapestnek pusztulása. Érdekes, de egyben szomorú adatokat közölt a nemzeti szocializmus német és magyar vezetőiről, akik jórészt terhelt és hatalmi tébolyban szenvedő emberek. Ezeknek az őrülteknek téveszméi és a társadalom legaljasabb rétegeiből toborzott tömegek terrorja zúdította a mostani katasztrófát az egész világra. A közönség lelkesen és hosszan köszönte meg a nagyon értékes és tanulságos előadást. Befejezésül Ruzsits Józsefné Várnai Zseni egyik versét és Tarjai Béla saját költeményét szavalta nagy hatással, lelkes tapsra ragadtatva a hallgatóságot. (Új Dunántúl, 1945. január 5.) A Vörös Hadsereg által kibocsátott pengő bankjegyekről a közönség körében a hivatalos felfogással ellentétes nézetekkel találkozhatunk. További félreértések megelőzése érdekében közöljük, hogy az említett orosz kiadású pengő bankjegyeket fizetésképpen teljes névértékben minden köz- és magánpénztár elfogadni köteles. (Új Dunántúl, 1945. január 5.) A rendőrség újabb felhívása a fegyverek beszolgáltatására. Az orosz katonai parancsnokság I. számú parancsa értelmében minden fegyvert be kell szolgáltatni. Mégis akadtak olyanok, akik ennek a parancsnak nem tettek eleget. Ezek méltó büntetésüket már elvették. Most a rendőrség ugyanezen parancs alapján mégegyszer felhívja a város polgári lakosságát, hogy e közlemény megjelenésétől számított 24 órán belül az eddig bármi okból át nem adott fegyvereket szolgáltassák be a kapitányságon (I. emelet). (Üj Dunántúl, 1945. január 9.) Az új élelmiszer jegyek kézbesítésének rendje. A város lakosságát napok óta foglalkoztatta az a kérdés, hogy mi lesz az élelmiszerjegyekkel, mert az 1944. év második felére kiadott élelmiszerjegyek lejártak és a fogyasztók az új jegyeket az új esztendő első napjaiban még nem kapták meg. Sok izgalom és kellemetlenség származott ebből a háztartásokban és sok aggodalom a háziasszonyok körében. Most azután, bár egy kis késéssel, de a pécsi városi közigazgatásra jellemző szociális jóindulattal ez a kérdés is a végleges rendezés állapotába jutott. A városi közigazgatás egyik legnehezebb feladatkörében munkálkodó ügyosztály, — közellátás — tervszerűen kidolgozott programm szerint megkezdte az új élelmiszerjegyeknek a családokhoz való kiküldését. Az új élelmiszerjegyekkel való ellátást azonban meg kellett előzni egy alapos népességi adatfelvételnek mert a város népmozgalmi eseményei sok változást hoztak és ezeket figyelembe kellett venni. Hatalmas munka ez és mindenki megértheti, hogy a rendkívüli viszonyok között ezt késedelem nélkül végrehajtani, nem lehetett. Segítőszándékra és a munkát megkönnyítő gyorsaságra azonban nemcsak a hivatalok részéről van szükség, hanem a közönség részéről is, mert csak a kölcsönösség biztosíthatja a zavartalan rend fenntartását. A városi hatóság az új élelmiszerjegyeknek a házhoz és a családokhoz való kézbesítését összekötötte egy további adatszolgáltatási eljárással. A lakosság által szolgáltatandó adatok közellátási, adózási, statisztikai célokat szolgálnak. Mindenki szívesen és jóakarattal támogassa az új élelmiszerjegyek kikézbesítése alkalmával megjelenő adatgyűjtői közegeket és lehetőleg időveszteség nélkül bocsássák rendelkezésükre a szükséges adatokat. Ezzel a lakosság nagymértékben hozzájárulhat a hatóságok szociális gondoskodásának megkönnyítéséhez. Reméljük, hogy Pécs magyar polgárai a nehéz időket megértve magukávé teszik a hatóságok kérését. (Új Dunántúl, 1945. január 10.) FONTOS TÁRGYAK A PÉCSI NEMZETI BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN Január 9-én délelőtt Pécs szabad királyi város Nemzeti Bizottsága rendes ülést tartott. Az ülésen a pártok képviselői megtárgyalták a napirenden levő tárgyakat. Ezek között szerepelt a város kenyérrel való ellátásának szempontjából oly fontos élesztőkérdés is. A város Nemzeti Bizottsága szakvélemény kikérése szempontjából meghívta az ülésre dr. Faragó Ferenc egyetemi tanárt, a pécsi Bakterológiai Intézet igazgatóját. A szakvélemény meghallgatása után a Bizottság úgy döntött, hogy a gyártás biztosítása érdekében helyszíni szemlére fog kiszállni abba a gyárüzembe, ahol a gyártás előreláthatólag meg fog indulni. Foglalkozott még a Bizottság a Zsidó Tanács hatásköri kérdéseivel is, és a Tanács működésével kapcsolatban sürgősen végrehajtandó intézkedéseket határozott el. A Tanács a jövőben jogszerűen tisztázott hatáskörében fog csak eljárni. Tárgyalta a Nemzeti Bizottság az öregségi és rokkantsági járadékra jogosult lakosok sérelmes ügyét is. A Bizottság utasította az OTI-t, hogy az öregségi és rokkant-