Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)
A LELETEK LEÍRÁSA A betűrendes felsorolás az összes X. és XL sz. eleji kétélű kardot magában foglalja, tehát a szórványként előkerülteket is. Részletesebb elemzésre természetesen csak a sírokban talált példányok alkalmasak. 1. Balsa (Szabolcs-Szatmár m.) 1 Fekésházy József református tanító földjén ásás közben egy kétélű, rövid keresztvasú kardot találtak, melynek hegye hiányzik. A megmaradt rész hosszúsága 77 cm, a penge szélessége 4,5 cm. A kard elveszett. 2. Békéscsaba (Békés m.) 2 1926-ban a város közepén, az épülő postapalota földmunkálatai során három honfoglaláskori sír került napvilágra. A sírokat a munkások szétdúlták és a leleteket és a csontokat egy halomba rakták. Banner Benedek szerint az egyik sírban, a csontváz fejénél kézzelformált, égetetlen agyagedény állt, a csontváz mellett pedig két (!) kard feküdt. Lovas sír volt, amit a lócsontok mellett a zabla-töredék és egyéb — lószerszámhoz tartozó — töredék is bizonyít. Tekintettel arra, hogy a sírokat hozzá nem értő kezek feldúlták, Banner Benedek leírását csak fenntartással fogadhatjuk el, annál is inkább, mert 30 évvel később Banner Jánosnál már azt olvashatjuk, hogy „közelebbről meg nem határozott helyen három sírt tártak fel, amelyek közül az egyikben lovával és jellegzetes kardjával együtt eltemetett férfi csontváza feküdt." Minden valószínűség szerint egy temető néhány sírjáról van szó. A leletanyagnak nincs nyoma a békéscsabai Munkácsy Múzeumban. 3. Benepuszta (Ladánybene, Bács-Kiskun m.) 3 1834 nyarán pásztorok találtak rá erre a sírra, melyben egy 60 év körüli férfi nyugodott. Mellékletei: 2 db kengyel, zabla, lókoponya és lólábcsontok, 30-40 db Berengarius (888—924) érem, niellós ezüst szíj vég, 10 db virágalakú ezüst díszítmény, 42 db kerek ezüst gomb, S-alakú ezüst díszek, 12 db rosszezüstből öntött veret, 4 db nyílcsúcs és egy egyenes kétélű kard. A kard nincs meg s így formájáról, díszítéséről pontosabb adatokkal nem szolgálhatunk. A koponya kaukázusi-mongoloid (turanid) vonásokat mutat. Érdekessége, hogy a koponyán 48 mm hosszú, kardtól eredő vágás látható. Magányos sír volt. A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban (továbbiakban MNM) vannak. Lelt. szám 9-10/1846. 4. Beszterec-Gyalaptanya (Szabolcs-Szatmár m.) 4 Pethő Sándor kéki földbirtokos cselédei találtak rá a sírra 1928-ban. Sírmélysége: kb. 1 m. Tájolás Ny— K, lábbal K-nek. A csontváz bal oldalán feküdt, a kétélű kard, alatta bronz karika, mely belül három helyen erősen kopott. A kopásnyomok alapján 3-as szíj elosztónak határozhatjuk meg. Minden bizonynyal a kardkötő szíj része volt. A kard végénél 4 nyílhegy. A jobb váll mellett, alul csikózabla, felette 2 db villásszárú, ezüstberakásos kengyel. A jobb térdtől 12—20 cm-re 11 db apró bronz „szeg". (Jelenleg csak 7 db van meg). Kiss Lajos rendeltetésüket nem tudta meghatározni. Dienes István „nyeregkápába való domború szegecskék"-nek mondja. A koponya két oldalán, a fülnek megfelelő helyen 2 db arany karika volt (1. kép). A kard rendkívül töredékes, eredeti hossza 97 cm lehetett. Háromosztású, tömör markolatgombja, ezüst lemezzel volt díszítve,- magát a faburkolatú markolatot ezüst sodronyszállal tekercselték körül (22. kép, 2a—c), megmaradt a fahüvely végét erősítő növényi díszítésű bronzkoptató is. Hossza 12 cm, szélessége felül 5 cm (I. tábla 2 —2a). Feltehetően nemcsak az elsorolt tárgyak voltak a sírban, mivel a bordacsontok zöld rozsdával voltak átitatva. A megmaradt sírleletek a nyíregyházi Jósa Múzeumban vannak. Lócsontok nem voltak a sírban. Kiss Lajos mentőásatása nem eredményezett újabb sírt s így az a nézet alakult ki, hogy magányos férfi sír volt. Az 1927-es alispáni jelentés alapján azonban több sírra gyanakodhatunk az említett területen. A jelentésben ez áll: „Beszterec határában Gyalapnál a törvényhatósági út építésekor két csontvázat találtak a munkások, állítólag lókoponyát is. A csontváz mellett volt egy széles, kétélű, kicsi keresztvasú kettétörött vaskard." 5. Budapest. A Duna medréből került elő egy díszes kivitelű,, kétélű vas kard, melynek markolatgombját ezüst tausírozású stilizált madáralakok, keresztvasát pe-