Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

A LELETEK LEÍRÁSA A betűrendes felsorolás az összes X. és XL sz. eleji kétélű kardot magában foglalja, tehát a szórvány­ként előkerülteket is. Részletesebb elemzésre termé­szetesen csak a sírokban talált példányok alkalma­sak. 1. Balsa (Szabolcs-Szatmár m.) 1 Fekésházy József református tanító földjén ásás közben egy kétélű, rövid keresztvasú kardot talál­tak, melynek hegye hiányzik. A megmaradt rész hosszúsága 77 cm, a penge szélessége 4,5 cm. A kard elveszett. 2. Békéscsaba (Békés m.) 2 1926-ban a város közepén, az épülő postapalota földmunkálatai során három honfoglaláskori sír ke­rült napvilágra. A sírokat a munkások szétdúlták és a leleteket és a csontokat egy halomba rakták. Ban­ner Benedek szerint az egyik sírban, a csontváz fe­jénél kézzelformált, égetetlen agyagedény állt, a csontváz mellett pedig két (!) kard feküdt. Lovas sír volt, amit a lócsontok mellett a zabla-töredék és egyéb — lószerszámhoz tartozó — töredék is bizo­nyít. Tekintettel arra, hogy a sírokat hozzá nem értő kezek feldúlták, Banner Benedek leírását csak fenntartással fogadhatjuk el, annál is inkább, mert 30 évvel később Banner Jánosnál már azt olvashat­juk, hogy „közelebbről meg nem határozott helyen három sírt tártak fel, amelyek közül az egyikben lovával és jellegzetes kardjával együtt eltemetett férfi csontváza feküdt." Minden valószínűség szerint egy temető néhány sírjáról van szó. A leletanyagnak nincs nyoma a békéscsabai Munkácsy Múzeumban. 3. Benepuszta (Ladánybene, Bács-Kiskun m.) 3 1834 nyarán pásztorok találtak rá erre a sírra, melyben egy 60 év körüli férfi nyugodott. Mellék­letei: 2 db kengyel, zabla, lókoponya és lólábcson­tok, 30-40 db Berengarius (888—924) érem, niellós ezüst szíj vég, 10 db virágalakú ezüst díszítmény, 42 db kerek ezüst gomb, S-alakú ezüst díszek, 12 db rosszezüstből öntött veret, 4 db nyílcsúcs és egy egyenes kétélű kard. A kard nincs meg s így formá­járól, díszítéséről pontosabb adatokkal nem szolgál­hatunk. A koponya kaukázusi-mongoloid (turanid) vonásokat mutat. Érdekessége, hogy a koponyán 48 mm hosszú, kardtól eredő vágás látható. Magá­nyos sír volt. A leletek a Magyar Nemzeti Múzeum­ban (továbbiakban MNM) vannak. Lelt. szám 9-10/1846. 4. Beszterec-Gyalaptanya (Szabolcs-Szatmár m.) 4 Pethő Sándor kéki földbirtokos cselédei találtak rá a sírra 1928-ban. Sírmélysége: kb. 1 m. Tájolás Ny— K, lábbal K-nek. A csontváz bal oldalán feküdt, a kétélű kard, alatta bronz karika, mely belül három helyen erősen kopott. A kopásnyomok alapján 3-as szíj elosztónak határozhatjuk meg. Minden bizony­nyal a kardkötő szíj része volt. A kard végénél 4 nyílhegy. A jobb váll mellett, alul csikózabla, felette 2 db villásszárú, ezüstberakásos kengyel. A jobb térdtől 12—20 cm-re 11 db apró bronz „szeg". (Je­lenleg csak 7 db van meg). Kiss Lajos rendeltetésü­ket nem tudta meghatározni. Dienes István „nye­regkápába való domború szegecskék"-nek mondja. A koponya két oldalán, a fülnek megfelelő helyen 2 db arany karika volt (1. kép). A kard rendkívül töredékes, eredeti hossza 97 cm lehetett. Háromosztású, tömör markolatgombja, ezüst lemezzel volt díszítve,- magát a faburkolatú markolatot ezüst sodronyszállal tekercselték körül (22. kép, 2a—c), megmaradt a fahüvely végét erő­sítő növényi díszítésű bronzkoptató is. Hossza 12 cm, szélessége felül 5 cm (I. tábla 2 —2a). Feltehe­tően nemcsak az elsorolt tárgyak voltak a sírban, mivel a bordacsontok zöld rozsdával voltak átitatva. A megmaradt sírleletek a nyíregyházi Jósa Múzeum­ban vannak. Lócsontok nem voltak a sírban. Kiss Lajos mentő­ásatása nem eredményezett újabb sírt s így az a né­zet alakult ki, hogy magányos férfi sír volt. Az 1927-es alispáni jelentés alapján azonban több sírra gyanakodhatunk az említett területen. A jelen­tésben ez áll: „Beszterec határában Gyalapnál a törvényhatósági út építésekor két csontvázat talál­tak a munkások, állítólag lókoponyát is. A csontváz mellett volt egy széles, kétélű, kicsi keresztvasú kettétörött vaskard." 5. Budapest. A Duna medréből került elő egy díszes kivitelű,, kétélű vas kard, melynek markolatgombját ezüst tausírozású stilizált madáralakok, keresztvasát pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom