Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

XI. század második feléig terjedő időszakból 47 kardot ismertet.

21 A kardok időrendi megoszlása a következő: a IX. századból való 12 db (11 szórvány, 1 koraközépkori temetőből került elő). A kardok zöme X—XI. századi: 11 sírból, 2 telepből

22 került elő, 14 szórvány. Tekintsük át azokat a sírokat, illetve temetőket, amelyekben kétélű kard volt. 1. Barwino: a 95 cm hosszú félgömbös markolatgombú kétélű vas kard a combcsonttól az arcig húzódott, hegyével az arc felé. További melléklet: ezüst és bronz berakásos sarkanytyú. 2. Brzesc Kujawski: 31 sírós temető egyik sírjában kétélű kard volt. 3. Ciecholup: kőből épített sírban volt a kard és vasabroncsos vödör. 4. Gieple: csontvázas sírban vas kard, lándzsa, kengyelpár, zabla, 2 kés, vödör. 5. Grodziec: a kard a csontváz mellett feküdt. További melléklet vödör-vasalás és vas kés. Közelebbi részleteket nem lehetett megállapítani. 6—7. Konskie: az 1925-ben feltárt 170 sírós temetőnek két sírjában volt kétélű kard. A 71. kővel körüllakott sírban K—Ny-i tájolású férfi feküdt. A halott jobb oldalára helyezték a kardot, hegyével a medence felé fordítva. A félgömbös markolatgomb és a keresztvas ezüst tausírozású. A lábaknál 2 füles vas sarkantyú hevert. A 170. sírba 22 év körüli férfit temettek, fejjel ÉNy-ra. A halott bal oldalán feküdt a kard, melynek ugyancsak félgömbalakú markolatgombját ezüst és réz berakás díszítette. A jobb térdnél élével kifelé fordított vas balta, a lábfejnél 2 vas sarkantyú volt. A kard és a bal combcsont között fenőkövet találtak. Volt még a sírban 2 vas lándzsa és vödör a jobb lábfej mellett. A sír nagy kövekkel volt lefedve.

23 Lócsontok egy sírban sem voltak. A harcos sírok, mint a temető leggazdagabb sírjai központi részen feküdtek, külön csoportot alkotva. A köréjük eltemetett nők gazdagságáról a nagyszámú ezüst ékszer tanúskodik. Az idetartozó gyermeksírok legjellemzőbb melléklete a csörgő. A leggazdagabb sírok kővel voltak körülrakva. A temető keleti felének sírjaiban is sok a fegyver, de ezek egyszerűbbek (balta, lándzsa). A női sírokban itt is az ezüst ékszerek uralkodnak. A kőpakolásos sírok száma azonban jelentéktelen, ellentétben a temető nyugati körzetében fekvő sírokkal, amelyek majdnem kivétel nélkül kővel körülrakottak és szegényes mellékletűek. Az első és a harmadik csoport tehát kapcsolatot mutat. A második csoportnál tapasztalt különleges temetkezési szokások és az embertani vizsgálat alapján arra következtet Jerzy Gassowski, hogy az eltemetettek nagyrésze külföldi származású volt.

24 Tanulságos a temető főbb tárgytípusainak számbavétele. Balta 12, sarkantyú 5, lándzsa 7, vödör 16, kés 12 sírban volt. Lófelszerelési tárgyak igen ritkán fordulnak elő. A temetőt Gassowski a XI. század második felére keltezte.

25 8. Korzybie-ben feltárt temető 8. sírjában a csontváz jobb oldalán kétélű kardot, a lábaknál vas sarkanytút leltek. 9—10. Lutomiersk. A több mint 125 sírós temető három sírjában volt kétélű kard (1/1941, 2/1941. és a 78. sír.)

26 A temetőről — fontossága miatt — részletesebben kell szólnunk. A sírok zöme csontvázas (91%), a kisebb rész hamvasztásos (9%). A sírmellékletek minősége és mennyisége azt mutatja, hogy az eltemetetteknek több mint 50%-a jómódú vagy gazdag ember volt. A férfi sírok számbelileg alig múlják felül a nőiket (az arány 58:52). A felnőtt férfiak 55%-a (35 ember) volt fegyverrel eltemetve. A harcosoknak majdnem fele (legalább 16 férfi) fegyverzete alapján lovagnak (équités) mondható. Ezek a temető leggazdagabb sírjai, melyek a temető központi részében helyezkedtek el K-Ny irányú egyenes sorban. Mellettük a középmódú harcosok, és a gazdag nők sírjai voltak. A nagyméretű sírok alját, vagy oldalát általában kövekkel rakták ki, bár a kőpakolás leggyakoribb a szegény síroknál, amelyek leginkább a temető szélén sűrűsödtek. A leggyakoribb melléklet a vas kés. Lándzsa a fegyveres sírok 75%-ában volt (28 db), csákány vagy balta 9 került elő, ami a fegyveres sírok 25%-át jelenti. Lovasfelszerelés 16 sírban volt. Kevésbé általános a vödör, mégis említésre méltó, annál is inkább, mivel az 1,22 és 92. sírban a magyarországi vödrök pontos párhuzamai voltak. A 3. és 9. sírban skandináv típusú vödröket találtak. Figyelmet érdemlő tárgy a 9. sírban lelt patkófibula is. A temető tárgytípusait Jazdzewski három csoportra osztotta; 1. külföldi, 2. helyi, 3. nemzetközi típusok. Kétségtelen, hogy Lutomierskben az idegen eredetű tárgyak (kard, szárnyas lándzsa, 4 karikás viking vödör, cseh és nyugatpomerániai edény, patkófibula, lófelszerelési tárgyak) százalékaránya sokkal nagyobb, mint a többi egykorú lengyel temetőben. Minden jel arra mutat, hogy a temető gazdagabb sírjaiban valamelyik fejedelem idegen származású — feltehetően varég-orosz-druzsinájának harcosai nyugodtak. A temető kora a X. század vége (a leggazdagabb sírok) és a XI. század első negyede.

27 11. A Zydowo-ban talált ezüstberakásos kard is sírból való, pontosabb adatokat azonban nem ismerünk. 2. Kikből szerveződött az új magyar fejedelmi sereg ? Az a tény, hogy a kétélű, nehéz kardok zöme egyszerű mellékletű, nagyobb sírszámú temetőkben fordul elő, arra figyelmeztet, hogy az új sereg elsősorban szegényebb sorban élő szabadokból rekturtálódott. Ez az első nagy különbség a régebbi fegyveres erővel szemben, mely javarészt törökös eredetű, könnyűfegyverzetű és — a leletek tanúsága szerint — gazdag férfiakból tevődött ki. Ezekre vonatkoznak az arab írók feljegyzései is. Ezek a katonák harcmódjuknak és hadi taktikájuknak megfelelően — szablyával, íjjal, lándzsával és fokossal voltak felfegyverkezve. Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy azokban a temetőkben, ahol kétélű kard van, szablya általában nincs. Kivétel ebből a szempontból Székesfehérvár-Dem-