Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

Ma már nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szóbanforgó töredék kétélű kard, vagy pedig szablya része volt-e. Jósa kéziratos összefoglalásában adott ábra alapján megvan annak lehetősége, hogy az említett töredékben rövidkeresztvasú kardot lássunk. A lelet elveszett. 65. Tokod-Várberek (Komárom m.) 1949. nyarán a Várberek északi részén a vízágyú leleteket mosott ki a partoldalból, melyeket Székely Lajos bányamérnök mentett meg. Székely Lajos, illetve dr. Lévárdy Ferenc elbeszélése szerint az emberi csontváz mellett egy lónak néhány vázrésze, 2 lókoponya, egy kétélű kard és egy hosszú vas szablya feküdt. A találók állítása szerint az egész anyag egy sírból való. A leleteket megvizsgáltam. A kard és későavar típusú szablya semmiképpen sem látszik szorosan összetartozónak. A kétélű kard rendkívül töredékes, pengéjén a vércsatorna már nem vehető ki. A keresztvasnak csak egy kis darabja van meg. A penge jelenlegi szélessége 3,8 cm, de Szepessy Géza elbeszélése szerint a tárgy múzeumba kerülésekor jóval szélesebb volt A penge hegye letörött, s így jelenlegi hossza 87,5 cm, a markolatvas hossza 11 cm. A leletek a dorogi Tájmúzeumban vannak. A kard leltári száma; 57.102.1. 66. Tolna (Tolna m.)

56 Az 1940-es évek elején a Dunában találtak egy félgömbdíszes markolatgombú kétélű kardot. A markolatgombon és a keresztvason ezüst berakásos díszítés, a pengén felirat? nyomai láthatók. Őrzési hely; Faraghó G. kecskeméti magángyűjteményében. 67. Űjfekértó-Micskepuszta 'Szabolcs-Szatmár m.)

57 1912-ben a Tálas-dülő egyik homokdombján Nánássy Sándor földbirtokos béresei szántás közben 5 sírt dúltak fel. 3 sírban nem volt melléklet. A megmentett leletanyag; 3 db 2,3—2,5 cm átmérőjű ezüst lemezkorong, 1 db tömör füles bronz gomb, díszítetlen cseréptöredék, szablya és egy kétélű, keresztvas és markolatgomb nélküli kard, a penge közepén vércsatornával. A kard az egyik, a szablya a másik sírban volt. A kard egészen különleges formájú. „Ha nem honfoglaláskori soros temetőben, a többi sírokkal egy sorban és nem ugyanolyan mélységből került volna elő, meg lehetne esküdni arra, hogy a Kr. előtti évezred második feléből származó ún. „kelta kard" — állapította meg már Jósa András. A penge hosszúsága 62 cm, szélessége 4,5 cm volt. A kard idővel apró darabokra esett szét. A lelőhelyen Jósa András ásatott és így összesen 21 sír került napvilágra. A sírok 3 sorban helyezkedtek el. A 3 sírsor északról délre vonult. A sírok egymástól való távolsága 2 m, a sírsorok távolsága kb. 3 m. volt. Az első sorban 10, a másodikban 8, a harmadikban 3 sír volt. Az utóbbi sorban nagy hézagokat figyelt meg az ásató. A Jósa által feltárt 16 sír melléklet típusai: közvetlenül a két feldúlt fegyveres sír mellett találtak egy sírban még egy kardtöredéket, melynek 13 cm hosszú, kissé lefelé hajló, két végén kihegyesedő keresztvasa és 5,5 cm széles, 13 cm hosszú kétélű pengéje volt. A kard többi részét elpusztította a rozsda. Volt még a sírban 2 kengyel, zabla, csiholóvas, kova és nyílcsúcs. Kengyelpár 5 sírban volt (a 7. sírban trapézalakú, vállas kengyelek) zabla 7 sírban, hevedercsat 3 sírban. Lócsontokat viszont csak a munkások által szétdúlt egyik sírban találtak. Nyílcsúcs 7 sírban volt, összesen 11 db. A 9. sír egyik nyílhegyét kivéve, mely Y-alakú, rombuszalakúak. Tegezvasalást csak a 12. sírban észleltek. Előkerült még a temetőből: 4 db csiholóvas és kova, 3 db vas kés, 1 db vas lándzsa (6. sír), szíj veretek ezüstből, 3 csat, kerek ezüst veretek, csüngődísz, nyitott bronz karika és tömör füles bronz gomb. Az új fehértói határban — feltehetően Micskepusztán — került elő 1869-ben egy kétélű kard, melyből jelenleg csak egy 52,5 cm-es darab van a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Markolatgombja hiányzik, a penge szélessége 4,7 cm. Jósa András kéziratos feljegyzése szerint a pengének enyhe görbülete volt. (25. kép 3a—b.). Őrzési hely; nyíregyházi Jósa András Múzeum. 68. Vác-Csörög ma Szödliget (Pest m.)

58 A csörögi határban 1896-ban találtak egy díszes kétélű kardot. Háromkaréjú markolatgombja és rövid, vastag végein ívalakban metszett keresztvasa fonatos ezüst berakású (24. kép 1 —la). Őrzési hely: váci Vak Bottyán Múzeum. 69. Vécs (Bodrogvécs, Zemplén m. Csehszlovákia)

59 A nagyszámú szórványanyagban volt 2 db kétélű szablyamarkolatú kard, 2 db szélesfülű, ún. nyugati kengyel, trapézalakú kengyel, fokos. Annyit tudunk még — Szendrei nyomán — hogy az egyik sírban lócsontok mellett kard? és szamanida érmékből szétkalapált hüvelyveret-lemezek voltak. (18. kép). Őrzési hely; MNM lelt. szám; 116/1897. 70. Ismeretlen lelőhelyről származó kétélű kard 7 db van.

60 A MNM Fegyvertárából 2 kard tartozik ide. Az egyik (ltsz. F. 53.112) kard pengéjébe CIO' jelzés van beütve. Tömör markolatgombja lapított gombaalakú, rajta ezüstözés nyomai. Ezüst lemezzel volt borítva a keresztvas is. A kard teljes hossza 103,0 cm, a penge hossza 87,5 cm, szélessége 5,2 cm. (29. kép 2-4.). A másik kard (ltsz. 33.111) pengéjének közepébe kalászalakú minta van belekovácsolva. Kereszt-