Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

Az első halott a csillagosi András István volt, aki 1873. augusztus 14-én hunyt el 30 éves korában. Szeptember 11-én halt meg az utolsó beteg, a 3 éves hillyei Beros János. 150 A nagy számú haláleset miatt Vlahovics Mauritius kalocsai káplán és Tóth József professor praeporandiae felváltva tartózkodott Homokmégyen, akik külön anyakönyvet vezettek, majd a járvány elmúltával vezették azt be a Belvárosi Plébánia anyakönyvébe. A járvány alatt mindösszesen 176 halálesetet jegyeztek be. Ezek közül 156 név mellé írták be a halál okaként a „cholera" vagy a „typhus" szót, de mind a 176 személyt a homokmégyi temetőben hantolták el. Homokmégyen temették el a drágszéli és a csertői halottakat is.

151 A szokástól eltérően a halálozás napján, de legkésőbb a következő napon eltemették a halottakat.

152 A kolerajárvány alatt meghaltak számának változása (1873. augusztus 14 - szeptember 11.) augusztus - szeptember 150 Jóval hosszabb lefolyású volt a járvány az északi szállásokon, melynek idejét Szombathy Sándor szakmári plébános feljegyezte az alapítványok másolatai között: „...Az 1873-iki kolerában, mely kezdődött jul. 29-én és végződött szept. 14-én..." - VKM.TDGY - Alapítványlevelek másolata. Örökös sz. misék. I. (Szakmar) 151 BPK - Matricula Defunctorum Ab anno 1873-1880. XIII. 35-54. A 990. és a 991. sorszámú elhunyt közé írták be a homokmégyi halottakat, mely listát így zárták le: „Segnuntur iterum üli, qui port cholerae morbum superatum in Cometerio Colocensi sepultifunt" 152 Az 1873. évi kolerajárvány idején, a környező szállásokon elhalt 145 fő névsorát Kőhegyi Mihály közölte. Csak a kolerában meghalt személyeket vette föl névsorába - KŐHEGYI Mihály 1962. 49-50. 41