Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

volnának. Ezen döntésünket segítette az a tény is, hogy a homokmégyi keresztek teljes egészében értelmezhetők a Réthelyi Jenő és a Fekete János megalkotta rendszerekkel. Például, a keresztállítás oka Homokmégyen is a Réthelyi Jenő által megfogalmazott ötös keretbe fogható: falvak bejáratánál, templomkeresztek, temetők központi keresztje, engesztelő keresztek, világháború után állított keresztek.

11 Az említett tanulmányokkal szemben egy ponton eltér a kalocsai, benne a homokmégyi hagyomány. Gyakran jelentek meg a volt kalocsai szállásokon a kis képfülkék, a Mária-képek. Ezeket az építményeket ugyanolyan - ha nem nagyobb - tisztelet övezte,

12 mint az útmenti kereszteket. Az útmenti keresztek és a Mária-képek különbözőségük ellenére ugyanazon funkciót töltötték be, így a kataszterépítésben mindkettőt egyenrangúan vettük figyelembe.

13 A homokmégyi keresztek kutatásának indoka, s egyben a kataszteri formájú közlés kiválasztásának oka is az a 2005. november 27-i esemény volt, melynek során újraállítottuk az Alvégi-keresztet. A szentelés napján fogalmazódott meg azon gondolatom, hogy egy kis füzetecskében emlékezzünk meg a kereszt történetéről, és mondjunk köszönetet az újraállításban résztvevőknek. Az adatgyűjtés megkezdése után nagyon gyorsan tudatosodott a kitűzött cél megváltoztatásának kényszere. Viszonylag sok adatot találtam a többi kereszthez is, ezért alkalom nyílhat annak vizsgálatára, hogyan alakította egy néprajzi csoport - annak déli szállásai - saját környezetét szakrális térré, mi módon töltötte azt meg tartalommal térben és időben. A kataszteri rendszerű fölsorolás választ adhat arra is, hogyan válik ketté a közösségi és az egyéni akarat, hogy az újra egyesülve közös szakrális teret adjon a homokmégyiek vallásos megnyilvánulásainak. Az útmenti keresztek a középkori nemzetségi templomok - ilyen lehetett a most föltárt sármégyi templom is - népi sarjadékai lehetnek. Fölajánlották, oltalmazták a család földjét. Természetesen az sem lehet véletlen, hogy mindig az útkereszteződésekben állították őket, mely az ősi gonoszűző szándék tudatos vagy tudattalan megőrződését jelenti. A néphit szerint a rosszak és a bűbájosak az útkereszteződésekben, a keresztúton leselkednek az emberek megrontására.

14 Mindezen ősi szokásokban gyökerezik a kalocsai szállások keresztállítási buzgalma, mely szakrális tájjá alakította át az általa élt természeti tájat. 11 V.o.: RÉTHELYI Jenő 1984. 54-55. 12 A keresztek tiszteletéről lásd FEKETE János 1984. 89-93. 13 V.o.: BARTHA Elek 1990. 219. 14 BÁLINT Sándor 1980. 334. 6