Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)
ezért eldönthetetlen probléma, hogy a már esetlegesen álló szoborról kapta a dűlő a nevét, vagy a dűlő korábban kapott neve miatt állítottak szobrot az útelágazáshoz. Tovább bonyolítja a problémánkat, hogy Fodor Anna 5048/2 hrsz-ú birtokának DK-i csücskében egy piciny háromszög alakú terület a város tulajdonában volt, 5048/1 hrsz alatt. Ezen a területen egy „ " jelet ábrázolt a térképész. 155 A jel pontosan azon a helyen van, ahol a későbbiekben állt Nepomuki Szent János szobra. A jelkulcs hiányában nem tudjuk azonban eldönteni, hogy e térképi jel kutat, esetleg emlékoszlopot jelenthet-e. Homokmégy elszakadásakor, 1897-ben helyszínelt kataszteri térkép lapjai közül a halomi szelvény hiányzik, így nincs módunk összehasonlító vizsgálatra. 156 Valami előzménye lehetett Nepomuki Szent János szobrának? Esetleg már épült a szobor a kataszteri térkép föl vételezésének idején, s fölrajzolták azt a térképlapra? Talán sohasem kaphatunk választ ezekre a kérdésekre. Az bizonyos, hogy a szobor telke 1879-ben már egy elkülönített helyrajzi számon szerepelt, s a város tulajdonában volt. A Tóth István háza előtti kis dombocskán álló Nepomuki Szent János szobor épségben átvészelt hét évtizedet, majd a II. világháborút követő időszakban eltűnt. Boromisza Istvánné szerint a termelőszövetkezetek szervezésekor döntötték le a kicsiny méretű, fehérre meszelt „Jánoska"-t, amikor konyhakertnekjelölték ki a mellette lévő dűlőt. 157 Biztosat senki sem akar tudni. Egyesek szerint a mellette lévő árokba döntötték le, s eltemetve, ma is ott található. Mások látni vélték darabjait az egyik halomi tanya udvarán. E bizonytalanság jellemző a korra, amely igyekezett eltüntetni - több-kevesebb sikerrel - a szakrális emlékhelyeket. 1998-ban, Homokmégy fönnállásának 800., a községgé alakulás 100. évfordulóján avatta a község lakossága a jelenleg is álló szobrot. Újraállítására tett javaslatomat Boromisza László és Kákonyi Mátyás halomi lakosok karolták föl, majd Moró László 24. kép: A Szent János dűlő a Halomi-hegy lábánál - 1886 155 BKMÖL.XV.2. 178-179. doboz - Kalocsa nagy község Magyarországi, Pest Pilis Solt Kis Kun megyében. 1879. (Koszi. I. 47. szelv. df. 63.) 156 A Kalocsai Körzeti Földhivatal homokmégyi térképlapjainak alaptérképei az 1879. évi és az 1897. évi kataszteri térképek, mégis eldönthetetlen problémafelvetés az, hogy az 1922-ben helyszínelt térképlapok adatai mely időszakokból származnak. A további kutatást ellehetetleníti az a körülmény, hogy a földhivatal régi iratait - közöttük a birtokíveket, betétlapokat - évekkel ezelőtt Kecskemétre szállították. Az iratok elszállítása elleni tiltakozásunk süket fülekre talált. - KKF - Homokmégy kataszteri térképe. Budapest, 1920. Helyszínelték 1922. augusztus 15. 5. szelvény 157 Boromisza (Bicska) Istvánné Tóth (Bugyi) Borbála, született 1923, Halom - saját gyűjtés: 2007. augusztus 3. Itt kell fölhívnunk a figyelmet az elnevezés egyik érdekességére. A szállásokra költözött kalocsaiak utódai is kalocsainak tartották - napjainkig is tartják - magukat. Oly annyira magukénak érezték a várost, hogy Nepomuki Szent János halomi szobrát a nyelvjárás sajátosságaival ellentétesen ,Jánoska"-nak nevezték, hiszen a nyelvjárással összeillő ,Jancsika" változat foglalt volt a kalocsai szobor megnevezésére. 43
