Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)
kísérletére Rezsnyák plébános csak öt hét múlva válaszolt. Nem tántorodott el eredeti tervétől, de felvetette a rugalmas ügykezelés lehetőségét is: „A 40 forintos költségtervet a faragó állította ki. Ez szól a faanyag kifaragásáról, kifestéséről és a védő korlát beállításáról. A 72 forintos költségtervet a bádogos állította ki, melyért két keresztre szükséges bádogot, úgymint: Krisztus és alatta Mária alakokra, fent a védő félíves koronára (rózsa) adja; az alakokat kifesti, és a bádog befestését is eszközli- Daberto úrral is érintkezésbe lépek, és ha ajánlata előnyösebbnek látszik, azt fogadom el. Különben lehet, hogy a vállalkozó bádogos az alakokat ő általa festeti." 91 Az érseki hatóság nem tűrte az ellentmondást, így válasza rövid és félreérthetetlen volt: „E hó J3-án 50. sz. a. kelt jelentése után a Daberto-féle költségszámlát várja az érseki hatóság." 9 * A plébános azonban hajthatatlan maradt. A július 3-án kelt levelében közölte, hogy Baranyai bádogos „Krisztus és Mária képét Dabertó úrral festeti", melynek költségvetése tartalmazza a festés díját is. Nyomatékul megjegyezte, hogy más bádogostól is „vett" számlát, aki drágábban vállalkozott volna." A július 8-án kelt újabb hatósági utasítást - majd egy hónappal később - a festő Kalocsáról való távozásával hárította el Rezsnyák János, megjegyezvén, hogy „Intézkedtem azonban hogy a drágszéli és halomi kereszteken végzendő munkájáról külön számlát nyújtson be; mi azonban a már beküldöttem költségvetésen nem változtat." 100 A közel két esztendeig tartó vita fölőrölte az érseki hatóság ellenállását. Az esperes plébános megnyerte a harcot, melyről az 1898. október 14-én kelt leveléből értesülhetünk. Levelében arra kérte az érseki irodát, hogy tudassák Dabertó úrral a festés megkezdését, állíttassák ki vele a számlát és küldjék meg neki azt, hogy megtehesse a helyben szükséges intézkedéseket. Az esperes plébános teljes győzelmét mutatja a levél utolsó mondata, melyben - kissé maró gúnnyal - megengedte az érseki irodának, hogy értekezzen az általa felkért bádogossal is: „A többiekre Bolvári bádogos vállalkozott, kivel ez ügyben érintkezhetik. m A keresztek felállítását az 1899. május 3-án kelt, 2544. számú leiratban hagyta jóvá az érseki hatóság, majd május 29-én engedélyezte Rezsnyák János számára, hogy a kereszteket „benedikálja", beszentelje. 102 A keresztállítás jóváhagyásával egyidejűleg érkezhetett meg Dabertó Félix érseki festő számlája is, hiszen annak 52 forintos végösszegét csak 1899. május 23-án fizették ki. 103 A halomi és drágszéli fakeresztek újraállítása körül kialakult vita fényes bizonysága Rezsnyák János esperes plébános emberi nagyságának. Az érsek iránt érzett legmélyebb alázat, az érseki hivatal irányában tanúsított föltétlen tisztelet sem engedte meg számára, hogy adott szavát megmásítsa azért, hogy az érsekség tovább erősítse hűbéri kapcsolatait a szolgalelkű, jómódú polgárok irányában. A keresztállítások befejezéséről írt jelentéséből pedig az esperes plébános szociális érzékenységéről értesülhetünk: „...Es minthogy e szegény munkások munkájok díjára nagyon is 97 KFL.I.l.b. -aHomokmégyi Plébánia Iratai (1898. június 13. 50/898 szám alatt) 98 KFL.1.1 .b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1898. június 26.) 99 KFL.I.l.b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1898. július 3. 59/898 szám alatt) 100 KFL.I.l .b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1898. augusztus 1. 79/898 szám alatt) 101 KFL.I.l.b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1898. október 14. 109/898 szám alatt) 102 KFL.I.l.b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1899. május 29. 75/899 szám alatt) 103 HPL- C. Kegyes alapítványok Naplója 1895-1917. 45. 29
