Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)
Keresztállítási szándékáról 1822. január 27-én írt levelet Újváry Dávid vicariusnak, a széküresedésben lévő főegyházmegye ordinariusának: ,Anno abhinc tertio defunctus Dominus Affinis meus Josephus Iveglits habuit in votis unam Crucem ligneam ad montem Halom vocatum, ubi via secus Regia occasione exundationis aquarum pertransit, cum Crucifixo erigendi, Cujus votis eotum et ipsus accessi. Procuravit ille eotum statim lignum in hunc finem elaborandum, sed cum ob aquarum acrescentiam e sylvis evehi non potuerit, re sin suspenso mansit: út adeo nonnisi recenter per me evectio Ligni hujus procurari potuerit. lam proinde cuperem pro Gloria DEI propriis expensis hanc ipsam Crucem ad montem Halom (ubi non tantum itinerantium frequens est transitus, sed etiam in Vicinia numerosior habitat populus) erigi curare, ас una titulo fundationis 50. florenorum Capitale ad Cassam Ecclesiae Parochialis Colocensis persolvere." 58 A levél szerint a keresztet állító Csajághy Sándor 50 forintnyi tőkét helyezett el a kalocsai plébániatemplom pénztárában. 59 Ezért lehet meglepő Bedcsula Tamás plébános 1848. november 27-én keltezett levele, mely szerint a keresztet nem látták el alapítvánnyal. A szőlő és a kereszt - később - Bajzik János nagyprépost tulajdona lett, aki egyházi szolgálata ellenére sem rendezte a kereszt pénzalapját. A fenntartásához szükséges pénzalapot csak felállítása után negyed évszázaddal, 1848. november 27-én tette le az állíttató fia, Csajághy Sándor tiszteletbeli kanonok. 20 ezüstforintot helyezett el a keresztek pénztárába, melyet „gyümölcsözésre" vissza is vett. A „Kötelező levelet" visszadátumozták 1847. november l-re, s egyúttal lefizette az előző évre járó kamatot is. 60 Kober József 1839-ben rajzolt térképén találtuk meg első, pontos helymeghatározásra még nem alkalmas ábrázolását 61 , majd az 1858-ban rajzolt II. Katonai Felmérés is föltüntette a keresztet az 56° magasnak jelzett ^alom-hegy" DNy-i ormán. 62 A kereszt helyének pontos meghatározását Kalocsa nagyközség határának 1879. évi kataszteri felmérése tette lehetővé. A Halomi szőllők elnevezésű dűlőben, Újvári Kálmán 4997 hrsz-ú birtoka DK-i szegletében, a hegy gerincén haladó út É-i oldalán állt a kereszt. 63 A XX. század elején Újváry Kálmán özvegyétől vásárolta meg a szőlőt a kalocsai főszolgabíró, jászkiséri Helle János. A főszolgabíró felesége 1910. május 31-én panaszos levelet írt Dr. Révay Tibor érseki titkárnak: „...Ezen a területen van egy düledező fakereszt, amely olyan rossz és elhagyatott állapotban van, hogy az ember inkább sírni szeretne, mint imádkozni, ennek a keresztnek a látára. Áfája teljesen rossz, ferde, elvan sülyedve, és két össze rozsdásodott, és az idő viszontagságaitól el rongyolódott bádog darab lóg rajta, az egyik az úr Jézus és a másik a Szűz Mária képe lehetett valamikor, de most inkább megcsúfolása, mint dicsőítése az úr Jézusnak és a 58 KFL.I.l.b. - Kalocsa - Belvárosi Plébánia Iratai (a levelet 1822. február 5-én iktatták 156 szám alatt) 59 A levél szövegének értelmezésében nyújtott segítségéért itt szeretnék köszönetet mondani Thoroczkay Gábornak. 60 KFL.I.l.b. - Kalocsa - Belvárosi Plébánia Iratai (1848. november 27. 1903 szám alatt) - Bedcsula Tamás plébános levele az Érseki Szent Székhez 61 KFL.VIII.2.a. No.44. - A kalocsai határ egy részének mezőgazdasági térképe (1839) 62 HM-HIM - II. Katonai Felmérés: Colonne nro XXXII. Section nro 59 (1858) 63 BKMÖL.XV.2. 178-179. doboz -Kalocsa nagy község Magyarországi, Pest Pilis Solt Kis Kun megyében. 1879. (Ny.oszl. I. 47. szelv. af. 62.) 19
