Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)
Az úrbérrendezéssel párhuzamosan folyt térképezést megelőző időben a kalocsaiak még nem építettek útmenti kereszteket a bérelt pusztákon. Az úrbérrendezés előtt nem érezhették magukénak a földeket, hiszen 1725-ben Csáki Imre érsek elrendelte az újraosztásos földközösséget a közösen bérelt területeken. 49 Mindenesetre érdekes, hogy az újraosztásos földközösség miatt csoportosan fölépült gazdasági telephelyek mellett sem állítottak egyetlenegy keresztet sem a kalocsaiak. Az úrbérrendezés alakította ki a bérelt puszták telkeit, melyeket a jobbágyok örökíthettek, s ebben az időben szerveződtek a közös pusztabirtoklásból adódó szomszédsági csoportok is. Ezek a szomszédsági csoportok ekkor még nem lakhatták be a formálódó szállásokat, s valószínűleg erősebbnek érezhették azok tartozéktelepülés jellegét. A kalocsaiak ekkor még nem a határbeli tartozéktelepüléseken, hanem a városban építették szakrális emlékhelyeiket. Kalocsa belterületének utcáiról és házairól 1772-ből ránk maradt rajz Kronovetter térképével megegyezően mutatja ezeket a helyeket. A két templom mellett láthatjuk a kálváriát és a bekerített, Jancsikát" 50 , melyet joggal tarthatunk a szomszédos falvak útmenti keresztjei városiasodott megfelelőjének. Ezen a térképen már láthatjuk az Öreg hegy-i temetőben felépített kápolnát és a mellette álló fakeresztet. 51 A XVIII-XIX. század folyamán háromszor térképezték fel a hadsereg igényei szerint Magyarország területét. Az első katonai felmérést II. József rendelte el. Homokmégyet a XIV. szelvény („Coll.") XXIX. és XXX. „sectio"-jában találhatjuk meg, melyeket 1783-ban vettek föl. 52 A szakrális helyek vonatkozásában az első katonai térkép kísértetiesen hasonlít Ruttkay Mihály térképéhez. Karácsony, Csorna és Szakmar templomai mellett berajzolta ugyan a térképész Csertő templomát, de nem találta meg Erek, Máriaháza és Homokmégy templomait, melyeket 13 esztendővel korábban Kronovetter fölrajzolt kalocsai térképére. Az első katonai térkép alkalmatlan arra, hogy elemezzük a két térképfelvétel között eltelt évtizedben bekövetkezett változásokat. Rajta van ugyan a föntebb már említett bátyai fakereszt, de a három templomrom hiánya óvatosságra int bennünket. 53 Csak valószínűsíthetjük, hogy az 1780-as évek elején a kalocsaiak még nem állítottak a város szélén és a szállások területén útmenti kereszteket. Kutatásaink jelen állása szerint azt mondhatjuk, hogy a kalocsaiak keresztállítási buzgóságát a XVIII. század legvégétől figyelhetjük meg. Kalocsa Városának Tanácsa 1785. április 15-én kezdeményezte a Szentháromság oszlop felállítását - ekkor már állt Nepomuki Szent János szobra, melynek koráról nincsenek adataink. Az első kalocsai fakereszt felállításának irata 1804-ből maradt ránk, Halomban pedig 1822-ben szenteltek 49 BÁRTH János 1975. 57. 50 Nepomuki Szent János szobra, melyet a népnyelv „Jancsika"'-ként emleget. A történeti forrásokban nem lehet találkozni e népnyelvi megnevezéssel - ezúton köszönöm a kalocsai történeti források kutatója, Bárth János szóbeli közlését. 51 KFK.Tk. 357. - Planum Archiepiscopalis Civitatis Colocensis (1772) 52 A történeti Kalocsa területét öt szekcióban találhatjuk meg: XIII. szelvény (Coll.) XXVIII. és XXIX. sectio, valamint a XIV. szelvény (Coll.) XXVIII., XXIX., XXX. Sectio. 53 Mindezek ellenére megemlítjük, hogy Polgárdi (Pogardi uth) szélén, a „Hogy" peremén egy fakeresztet ábrázol a térkép, ott, ahol egy évszázaddal később az Alsómégyről az Örjegen átvezető földút fölkapaszkodik a Duna-Tisza közi hátság peremére. 15
