Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

Térképeken szereplő szakrális helyek A kalocsai szállások első ismert térképi ábrázolása 1763-ból származik. Ruttkay Mihály a Duna Pest megyei szakaszának és a környező mocsaraknak vízrajzi térképét rajzolta meg.

37 A térkép léptéke és ábrázolási módja nem teszi lehetővé a pontos tájékozódást, de a nagyobb vízfolyások, a települések és a puszták jól nyomon követhetők rajta. A térképész kisebb objektumokat nem ábrázolt, így kereszteket sem találhatunk rajta. Mindezek ellenére fontos információkat kaphatunk témánk szempontjából. A színezett térkép - természetesen - ábrázolja az 1711-ben épített kalocsai plébániatemplomot és az 1735-1754 között fölépült Főszékesegyházat.

38 A két templom mellett Csorna, Karácson és Szakmar pusztákon egy-egy romot fedezhetünk föl. A három rom ábrázolása több kérdést vet föl. Milyen módszerrel gyűjtötte a térképész az adatait? Járt-e a térképész Kalocsa bérelt pusztáinak déli részén? Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a kalocsaiak által bérelt déli pusztákról felületes információkkal rendelkezhetett Ruttkay Mihály. Ezen állításunkat bizonyítja, hogy Ruttkay térképezése után hét évvel Csertőn, Máriaházán és Mégyen is templomromokat ábrázoltak. Sőt. A déli puszták közül egyetlenegyet sem nevezett meg a térképész, csak Mária háza szerepel, ami egyébiránt Foktő birtokában volt.

39 Az első ismert térkép, Ruttkay Mihály 1763-ban rajzolt térképe tehát nem adhat elfogadható információt Homokmégy szakrális helyeiről. A történeti Kalocsa határának első részletes térképét Kronovetter Antal Lipót rajzolta 1770-ben.

40 Mária Terézia úrbéri rendeletét 1769-1770-ben hajtották végre Kalocsa környékén.

41 Az úrbérrendezéssel egy időben rajzolta meg színezett térképét Kronovetter, ezért különösen értékes darabja ez a helytörténeti kutatásoknak. E térkép tizenegy szakrális helyet ábrázol a történeti Kalocsa területén, ebből négyet a városban, hetet pedig a felmérés idején valóságos kalocsai határrá váló szállásokon. A Ruttkayféle térképen is szereplő plébániatemplom és Főszékesegyház mellett ezen részletezőbb ábrázoláson megtaláljuk a Calvaria-t, a Schvajczer Marha Járás közepén, a Patajra vezető úttól (Via ad Pataj) délre. Térképi feliratozás nélkül ugyan, de 1770-ben már állt 37 KFL.VIII.2.a. No. 142. - Generalis Topo g raphia defluxus Danubii per comitatus articulariter uniton PestPilis-Solth decurrentis, una cum expressionepaludum inplaga hac existentium... (1763) 38 ROMSICS Imre 1999. 225-226. 39 Kiskecskemégy-, Körme- és Máriaháza pusztákat 1915-ben csatolták át Foktő közigazgatásából Homokmégyhez. - Vö: ROMSICS Imre 2006. 25. 40 KFL.VIII.2.a. No.6. - Metropolis archiepiscopatus Colocensis. Colocza universa in praediis agros et falcastra alveos eum lacunis promanantibus adcurate exhibeus ( 1770) 41 BÁRTH János 1975. 31. Az úrbérrendezés időpontja nyomdahibával jelent meg. A pontos időpont 1769-1770. 11