Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

Homokmégytől vált el Öregcsertő, 1922-ben Drágszél és Kiscsertő. 1915-ben Foktőtől átcsatolták Kiskecskemégy, Körme és Máriaháza pusztákat.

25 Római katolikus plébániája 1877-ben keletkezett, anyakönyveit 1878 óta vezetik. 1878. szeptember 28-án szent Adalbert tiszteletére szentelték föl új templomát, melyet 1936-ban festettek ki.

26 Homokmégyen nagybirtok nem volt. A 20. században a legnagyobb középbirtokosok Romsics Ignác, Dulovics Árpád, Stielly Walter, Gajáry Kálmán és Kolecsányi Endre voltak. Ezen kívül 25 gazdának volt 50-300 kh közötti birtoka. A földbirtokok számának 22 %-a 1 kh alatt, 44 %-a 1-5 kh, 33 %-a 5-50 kh között volt (1935).

27 Homokmégy Szent Mihályhoz legközelebb eső vasárnap (napjainkban október első vasárnapján), Alsómégy Nepomuki Szent János utáni vasárnap, Hülye október utolsó vasárnapján, Halom Nagyboldogasszony napján üli búcsúját. A hősi emlékmüvet 1989-ben avattuk, elsők között az országban. 1991-ben alakult meg a község kulturális életét támogató Homokmégyért Alapítvány. 1992-ben testvérközségi kapcsolatot építettünk ki az erdélyi Székelyvarsággal.

28 Lakosságának száma az öregedés és az elvándorlás miatt fogyó. Az elvándorlás az 1990-es évekre lecsökkent, mértéke mégis jelentős maradt a népesség fogyásában.

29 Homokmégy lakossága mezőgazdaságból élt. Évszázadok óta gabonatermesztő vidék, legfontosabb terményei a búza, kukorica, tavaszi árpa és a takarmányrépa. A fűszerpaprikát az 1940-es években a miskeiektől vették át, de kevés a termesztésére alkalmas talaj. Az 1936-194l-es tagosításig megmaradt a háromnyomásos gazdálkodás. A 6 db, összesen 1600 kh-as közös legelőn nagy mennyiségben tartottak szarvasmarhát. Jelentős volt a juhállomány. Az örjegi legelőkön külterjes, réti legeltetés folyik napjainkig. A környékbeliek második Hortobágynak nevezték a kiterjedt legelőket birtokló Homokmégyet. Az asszonyok tömőslibát tartottak (az 1970-es évekig), amit Kiskunhalasra adtak el. Egy-egy szálláson több termelőszövetkezet is alakult, melyek 1969-ben Aranykalász termelőszövetkezet néven egyesültek. Jelentős a hímző háziipara. Homokmégy a kalocsai népművészet legfontosabb alakító központja. Híres hímző- és pingálóasszonyok szülőhelye. Napjainkban is itt él a legtöbb népi specialista.

30 A Homokmégyért Alapítvány könyvet jelentetett meg Homokmégyről 1998-ban.

31 25 ROMSICS Imre 1998. 10. 26 Schematismus... 1942. 46-47. 27 ROMSICS Imre 1997. 663. 28 ROMSICS Imre 1997. 663. 29 ROMSICS Imre 1997. 663. 30 ROMSICS Imre 1997. 664. 31 A község történetének rövidebb-hosszabb összefoglalása az alábbi írásokban jelent meg: ROMSICS Imre 1997.; ROMSICS Imre 1998a.; ROMSICS Imre 2006. 9