Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Dudich Endre: Szabó József és a Magyarhoni Földtani Társulat

Dudich Endre Szabó József javaslatára 1886-ban a Magyarhoni Földtani Társulat egyszerre 11 (!) új külföldi tiszteleti tagot választott. A „széles nyitás" szándékát világosan tükrözi a nemzetiségi megoszlásuk: 1 osztrák és 2-2 német, francia, brit, olasz és amerikai. Ezzel a Magyarhoni Földtani Társulat „európaivá", sőt, „globálissá" vált, egy olyan időszakban, amikor sokkal inkább a szűk látókörű nacionalizmus volt jellemző, sokszor még a tudományban is. 1892. április 6-án a társulat bensőséges hangulatú ünnepi szakülést rendezett Szabó József 70. születésnapja alkalmából. A gyász éve: 1894. A Magyarhoni Földtani Társulat választmánya „12 éven át volt páratlanul buzgó elnökének, és a Társulat fennállása óta legtermékenyebb tagjának elévülhetetlen érdemeit jegyzőkönyvbe iktatva kegyeletes részvétének méltó kifejezést adott. De hálás elismerésének legmaradandóbb nyoma a Szontágh Tamás indítványára megindított Szabó Alapra való gyűjtés volt, melynek kamataiból a Társulat Szabó József emlékére ezüst érmet alapított és eredeti kutatásokra fordítandó díjat is szándékozik kiadni. Az elhunyt elnök érdemes utóda az elnöki székben Böckh János lett." (Koch Antal) A Szabó József-emlékérmet elsőként ugyancsak Böckh Jánosnak ítélték oda, 1900ban, amikor a Magyar Királyi Földtani Intézet második igazgatójaként a Stefánia úti palota építtetője volt. Ez az érem mind a mai napig a legrangosabb szakmai elismerés a geológia művelői számára. Szabó József szakmai tevékenységének sokoldalúságát és gazdagságát érdemes néhány számadattal bemutatni. Szabó József előadásai a Magyarhoni Földtani Társulatban Szakterület 1853-1870 1871-1894 Összesen Ásványtan 5 18 23 Kőzettan 17 18 35 Földtan 17 14 31 Őslénytan 1 3 4 Vegyes 9 32 41 Összesen 49 85 134 Ez évente átlagosan három előadást jelent. A társulatban összesen elhangzott előadások százalékában kifejezve, ez 1853 és 1870 között 21 %, 1871 és 1894 között 30 %, összesítésben 26 %. Vagyis az előadások egynegyedét ő tartotta. Igen figyelemreméltó az is, milyen sokat publikált a társulat kiadványaiban. A Munkálatokban (1852-1870) 11, a Földtani Közlönyben (1871-től) pedig 79, vagyis összesen 90 írása jelent meg. Ebből 39 (vagyis közel a fele) szakcikk, 20 jelentés, 12 megemlékezés, 6 ismertetés, 1 ismeretterjesztő írás és 1 indítvány. Visszatérve a kiindulóponthoz: Szabó József és a Magyarhoni Földtani Társulat a mai napig elválaszthatatlanok egymástól a magyar geológusok gondolatvilágában. 98