Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Kuti László: Szabó József, az agrogeológia atyja

Kúti László mely a „fehér Rhyolitnak s különösen a Tajtkőnek s Perlitnek finom törmeléke". Laza homokféle talaj, mely legkevésbé sem áll össze. Megjegyzi azt is, hogy a kőpor ritkábban fordul elő mint feltalaj, viszont gyakrabban fordul elő mint a nyirok altalaja. Később röviden bemutatja a kevésbé jelentős talajokat is, majd leírja az egyes talajnemek előfordulási helyeit. A fizikai és kémiai laboratóriumi vizsgálati eredményeket szövegesen és jól megszerkesztett táblázatokban ismerteteti. Alig telik el egy év, s 1868-ban megjelenik „Heves és Külső Szolnok (törvényesen egyesült) vármegyék leírása", a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIII. Nagyggyűlésének elnöke, Kiss-Apponyi Bartalkovics Béla egri érsek, akadémikus kiadásában. E könyv II. része tartalmazza Hevesmegye föld-, növény- és állattani leírását. Természetesen a földtani leírás Szabó József munkája, aki a terület földtanának ismertetéséhez kapcsolódóan kitér a különböző talajok ismertetésére is. A talajnemek között a nyiroktalaj, a sárgaföld vagy lösztalaj, a homoktalaj, a székes talaj jellemzését és előfordulását mutatja be. 1869-ben kiadják a nagygyűlés anyagát is, s ebben önálló cikként jelenik meg Szabó Józseftől, egy földtani térképpel „Heves és Külső Szolnok megyék földtani leírása", mely a felszíni, felszín közeli fiatal üledékek leírásán túl az előforduló talajnemeket és előfordulásukat is ismerteti. A cikk végén megemlíti, hogy a megyék talajnemeiből 32 lelőhelyről gyűjtött anyagot, s ezeknek a vizsgálatát, a korábbiakhoz hasonlóan Molnár János végezte el. Tizenkét év elteltével 1880 a következő agrogeológiai állomás, ugyanis ekkor jelenik meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XX. Naggyűlésének kötete, mely tartalmazza a „Talajnemek geológiai, chémiai és physikai vizsgálata Bugyi község határában Budapesttől DK-re Kis úr birtokán" című Szabó József és Molnár János által írt cikket. Ebből megtudjuk, hogy Szabó József a Kis Károly úr társaságában végzett kirándulásának a megfigyeléseit két szempont szerint: az út vonalára általában és Bugyin a talajnemekre különösen odafigyelve végezte. E munka abban tér el a korábbi agrogeológiai munkáktól, hogy egy kisebb terület, egy konkrétan körülhatárolható birtok agrogeológiai jellemzőit vizsgálja kifejezetten a termelés segítése céljából. Szabó József a végszóban következtetéseit ennek megfelelően foglalja össze. Nemcsak egyszerű leírást ad, hanem arról is beszél, hogy mit lehet termeszteni az egyes talajtípusokon, illetve mit lehet tenni, hogy termőképességük javuljon, illetve, hogy mit kell tenni, ha az egyes talajok minőségén javítani szándékozunk, illetve hogyan lehet hasznosítani azokat. „Tekintsük csak a physikai vizsgálat eredményeit, és különösen az iszapolást

1 vévén tekintetbe, akkor azt látjuk, hogy itt határozottan oly homoktalaj fekszik előttünk, melyben a kötőszer hiányzik" - írja Szabó József a cikk végszavában, majd folytatja: „A meddig ezen kedvezőtlen viszony fennáll, a trágyázás csak rövid időre használható, mert az semmi által nincs lekötve. Ez a gabonafélékre vonatkozólag. Az ily keverékű föld azonban oly mezei terményekre, mint a burgonya, répa stb. kitűnő jó, mivel ezek 1 Iszapolás a 0,06 mm szemcseátmérőnél finomabb szemcsefrakció, pl. agyag százalékos előfordulása meghatározásának egyik módszere. 86