Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Szabó József észak-amerikai utazásának tudományos eredményei

Hála József Az Észak-Amerikába való bevándorlást nemcsak Európa, hanem Amerika szemszögéből is vizsgálta és az amerikaiak Európához való viszonyát is bemutatta (SZABÓ J. 1882a). Az észak-amerikai indiánokról az 1890-es sziúlázadás (Dél-Dakota) kapcsán külön cikket is írt (SZABÓ J. 1891). E tanulmányának főbb forrásai Morton Types of Mankind című könyve, Morse statisztikai adatai, valamint a korabeli amerikai újságok és folyóiratok voltak. írt G. Catlin philadelphiai festő munkásságáról is, aki nyolc év alatt negyvennyolc indián törzset keresett fel és életüket hatszáz festményen örökítette meg, amelyekhez leírásokat is készített. Külön cikket szentelt az Amerikában élő kínaiak bemutatásának is (SZABÓ J. 1892), amelyben főleg San Francisco kínai negyedébe tett látogatásának élményeit és tapasztalatait közölte. A mormonok is felkeltették az érdeklődését. Történetükről és életükről egy részletes tanulmányt írt saját tapasztalatai és irodalmi források alapján (SZABÓ J. 1886) és róluk másutt is (SZABÓ J. 1883a) megemlékezett. Utazása során Észak-Amerika „kultura-viszonyai"-t (szellemi élet, vallásosság, alapítványok, oktatás stb.) is tanulmányozta és leírta (SZABÓ J. 1883a). Különösen figyelemre méltóak azok az írásai, amelyekben az amerikai magyarságról tudósított. Róluk írva az Osztrák-Magyar Monarchiából kivándorlók adatait is közölte és ugyanabban a művében önálló fejezetet szentelt a témának Magyarországi emlékeztetések Éj szak-Amerikában címmel (SZABÓ J. 1882a). Magyar vonatkozású adatokat más dolgozataiban is közölt (SZABÓ J. 1883a, 1891). Szabó József Amerikában létrejött kapcsolatai közül kiemelendő a G. F. Beckerrel és az A. Heilprinnel folytatott eszmecsere (vö. PÓKAT. 1989, KECSKEMÉTIT. 1989). Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy Szabó József amerikai utazása gazdag volt eredményekben. Az amerikai tudósokkal folytatott eszmecserék, a Magyarországra hozott ásványok, kőzetek és ősmaradványok, a személyes tapasztalatok, az ezek alapján megtartott egyetemi és népszerűsítő előadások és megírt tanulmányok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar szak- és nagyközönség újabb és az addiginál behatóbb ismereteket szerezhessen Észak-Amerika földjéről és népeiről. Nem kevésbé volt fontos az sem, hogy az amerikai szakemberek is megismerhették és hasznosíthatták a nagy magyar tudós jelentős kutatási eredményeit. 132