Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Szabó József észak-amerikai utazásának tudományos eredményei

Hála József központjába. Mackay, az egyik „ezüstkirály" lehetővé tette számára, hogy a világhírű Comstock Lode ezüsttelért tanulmányozhassa. Leszállt az egyik legmélyebb aknába és háromnapos kirándulást tett a környéken. Virginia Cityből ismét Renóba utazott és folytatta útját keleti irányba. Cheyénben ismét megszakította útját és délnek fordult, Denver felé. Augusztus 14-én érkezett meg a városba, ahol megtekintette az első amerikai bányászati kiállítást. Ellátogatott az „állami geológiai felvétel" ottani „fiók"-jába is. Erről az alábbiakat írta: „...az intézetben annál inkább otthon voltam geolog testvéreim között, minthogy Washingtonból értesítve voltak megérkezésem órájáról is" (SZABÓ J. 1883a). Ch. W. Cross barátságosan fogadta, bemutatta neki az intézetet és a bányászati kiállításon is kalauzolta őt. Erről többek között ezt írta: „A kiállításon, a mint be lettem mutatva, hogy én a Nagyágit, Silvanit, Petzit stb. ásványok eredeti hazájából való Mining Engineer vagyok, annyira elhalmoztak figyelemmel, s megismertettek minden nevezetesebb hivatalos és nemhivatalos emberrel, hogy utoljára magam is kiállítási tárgygyá váltam" (SZABÓ J. 1883a). A kiállítás megtekintése nagy élmény volt számára, mert „...együtt lehetett látni a Kordillera államok bányakincseit amerikai mértékben. A tellur-érczek második hazája az és így Erdélyt tekintve, felette érdekes, mert Nagyág, Offenbánya, Faczebaj érczei, Kolorado, Utah bérczeiben is előfordulnak, csakhogy sokkal nagyobb mennyiségben" (SZABÓ J. 1883a). Ezután Kansas City, Chicago, Toledo, Buffalo, Niagara Falls (ott három napig időzött) és Toronto érintésével Montrealba utazott, ahol két hétig T. S. Hunt vendége volt. Montrealban részt vett az American Association for Advancement of Science augusztus 23. és 30. között tartott vándorgyűlésén. A gyűlésen megjelent kilencszáz tudós többsége az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett, Európát tízen képviselték, s közülük csak Szabó József volt a magyar. ,£ kiváló alkalmat nem mulaszthattam el [...] felhasználni, hogy a tudósokat közelebbről észlelhessem s a tudományos kutatás színvonaláról nagyban s egészben tájékozást szerezzek" - írta hazatérése után (SZABÓ J. 1883a). Sok előadást meghallgatott és ő maga is tartott egy beszámolót a földpátok meghatározásának új módszeréről, amit nyomtatásban is megjelentettek (SZABÓ J. 1882c). Eljutott Ottawába is, ahol kapcsolatot teremtett az ott dolgozó kutatókkal és tanulmányozta a Földtani Intézet gyűjteményét. Alkalma volt G. M. Dawson ásványait és kőzeteit is megtekinteni és a jeles geológus vezetésével egy szakmai kiránduláson is részt vett. A vándorgyűlés befejezése után New York felé vette útját. J. Hall meghívására megállt Albanyban, ahol az idős amerikai tudós jóvoltából megtekinthette a State Geological and Agricultural Hall értékes gyűjteményét. Bostonban is megszakította útját. Ott a Montrealban megismert szakemberek kalauzolták, s „.. .így - amint írta - rövid két nap alatt is alkalmam volt látni muzeumokban és intézetekben, a mennyi az amerikai tudományos haladás és jelenlegi állás megítéléséhez még betetőzésül kellett" (SZABÓ J. 1883a). New Haven és Bringeport érintésével érkezett meg ismét New Yorkba (2. ábra). Hosszú amerikai utazása szeptember 12-én ért véget, ekkor indult vissza Európába a Guion Line társaság Alaska nevű hajójával. Szabó Józsefnek az Egyesült Államokban és Kanadában tett utazása számos eredménnyel járt. Amint írta: „Főigyekvésem lévén utamban az emberekkel közlekedni, 128