Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)
Zelenka Tibor: Szabó József nyomában a Tokaji-hegységben
Zelenka Tibor vezúvi, mexikói) mintákat is fölhasznált, illetve azok helyszíni bejárásain tett tapasztalatait is ismerteti. Ezen lávaközetek genetikai kérdéseivel is foglalkozik, ahol részben kohászati példákat is figyelembe vesz és felismer vulkanológiai jelenségeket, úgy mint: „Horváthi-Szokolyai rhyolith central vulkán..." vagy „Tokajhegyalját a tengeralatti erupció tanulmányozása szempontjából classikai helynek nevezzük... " (SZABÓ J. 1867). A vulkanológia és a hidrotermális működés kapcsolataival is foglalkozott, így ö írja le először Erdőbénye-Ligetmajornál az antimonitot egy opálérben: „Ami különösen az Opál és Antimonit együtt előjöttét illeti ... mondhatni, hogy együttesen tart az Opál és a kénegek képződése... " (SZABÓ J. 1870). A gejzírkvarcitokkal kapcsolatban a következőket írja: „...vulkáni tódulások utolsó szakaszában forró vizek, kisérve vízpárától törtek elő, amely vízzel igen sok kovasav jött fel ... a melegvíz a kőzetek likacsain keresztülhatolván ott a kovasavat lerakta, s az jelenleg a legkülönbözőbb alakokban mutatkozik, egyszersmind opál, jáspis ér, s másszor ... a tengerbe hurcolt növény részek kövitő anyaga ... laza kőtörmelék ragasza" (SZABÓ J. 1867b). Szabó József tokaj-hegyalj ai megfigyelései és tapasztalatai későbbi munkáiban is megjelennek, amikor a trachitok osztályozásával és a kőzetek típuskeveredésével foglalkozik. Külön említésre méltó a szőlőtermesztéssel és a borminőséggel kapcsolatos tanulmánya. Világosan leszögezi, hogy a legjobb bor a nyiroktalajon található: „... ez adja a legerősebb, legtartósabb, s a legzamatosabb bort" (SZABÓ J. 1867b). Összefoglalva: Szabó József, a széles látókörű, gyakorlati érzékű természettudós geológus 110-140 évvel ezelőtt olyan maradandót alkotott tokaj-hegyaljai munkásságával, mely az utókor számára nélkülözhetetlen. Nagyon alapos megfigyelései, komplex természettudományos feldolgozásai és a rendelkezésére álló akkori tudományos földtani irodalmi ismeretei alapján joggal mondhatjuk, hogy a legkiválóbb magyar geológusok közé tartozott, akitől mi ma is tanulhatunk. 114
