Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
II. Az iratanyag leírása - II/2. Alapítványi iratok 1756-1931
Alapítványi iratok Aggház alap (1804-1811) Kollonich érsek indította, számos egyházi férfiú gyarapította, ki lehet emleni Lovas Imre kanonkot, akinek általános örököse lett ez az alap. így épülhetett föl 1825-ben az ispotálynak nevezett épület, melyben a rászoruló elhagyatott öregek ingyen lakást, élelmezési segélyt, esetleg teljes ellátást kaptak. Kórházi alap (1848) Nádasdy érsek rendeletére az aggház alapjövedelmének felét évente átírták a kórházi alapba, mely a kalocsai szegények gyógykezelésére és temetési költségeire szolgált. Haynald érsek és mások is tovább növelték tőkéjét, 1910-ben jelentős bevétele volt a Szőnyi alapítvány révén, mely 105 ezer koronát tett ki. Az említett főbb alapítványokon túl még számos létezett, az alapítványok teljes listájáról a megnevezés szintjén tájékoztat a számadások segítségével összeállított lista. Lásd a 2/c. állagnál. A kialakított raktári egységek a következők: KFL.2.a. 1. Alapítólevelek, alapítványok létrehozásával kapcsolatos iratok 1756- 1919, 1937. KFL.2.a. 2. Az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos iratok 1783- 1896. KFL.2.a. 3. Az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos iratok 1897- 1928. KFL.2.a. 4. Számadási észrevételek 1791-1923. Szervezeti iratok 1867-1921. Az alapok adója 1910-1921. Bedics-alap iratai 1863-1922. KFL.2.a. 5. Nádasdy-alap iratai 1854-1923. Xenodochium (Ispotály) 1838-1864. KFL.2.a. 6. Kifezetések, kötelezvények 1803-1869. KFL.2.a. 7. Kifizetések, kötelezvények 1870-1922. 11/2/b. Alapítványi kötetek 1799-1930 78 kötet: 2 fin nyelv: magyar, latin Az alapítványi kötetek anyaga formailag jól elkülöníthető, tartalmát illetően pedig a másik két alapítványi állag között áll. Az egyes alapítványokról kéziratos könyveket vezettek, ezekbe általában bejegyezték az alapítvány létrehozásának történetét, kezelésének főbb szempontjait. Hasonló információkhoz az alapítványi iratokból juthatunk. A kötetekből ezen túl a tőke felhasználásának részletei, a bevételek, kiadások, kölcsönök is nyomon követhetők. Ehhez hasonló funkciója pedig a számadásoknak, pénztárkönyveknek van. A külön vezetett könyveket az Alapítványi Hivatal tulajdonképpen megörökölte, hiszen az alapítványkezelés kezdeti stádiumában, első száz évében az egyes alapítványok tőkéit gondosan elkülönítve, gyakran más-más személyek kezelték. Az 1867-ben létrejött hivatal megőrizte e hagyományokat, és akár a többszörös adminisztráció árán is igyekezett minden egyes alapítvány állásával kapcsolatban napra kész lenni. Sajnos nem tudunk egyszerű, jól használható leírást adni az állag anyagáról, mivel az egy alapítvány-egy kötet elv a gyakorlatban nem mindig érvényesült. Az évszázados használat során szükségszerűen beteltek kötetek, s a folytatásnál csábító lehetőség volt a kisebb forgalmú, vagy éppen megszűnt alapítványok fölös oldalait is fölhasználni, így 61
