Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
II. Az iratanyag leírása - II/2. Alapítványi iratok 1756-1931
Alapítványi iratok II/2. ALAPÍTVÁNYI IRATOK 1756-1931 154 raktári egység: 19,7 fm II/2/a. Az alapítványok létrehozásának, kezelésének iratai 1756-1923 7 doboz: 1,7 fm nyelv: latin, magyar Bár történeti bevezetőben már szó esett az alapítványok kezeléséről, röviden talán mégis érdemes visszatérni a hivatal és az iratanyag történetére. Az Alapítványkezelő Hivatal 1867-ben a hivatalt felügyelő kanonok házában kapott helyet. A nyilvánvalóan ideiglenes megoldás Schwerer János alapítványkezelő kanonok kérésére 1875-ben változott: a hivatal ekkor a Nagyszeminárium épületének földszinti helyiségeibe költözhetett. Az alapítványkezelő kanonok legalább negyedévente ellenőrizte a hivatal rendjét, felülvizsgálta a könyvelést. A káptalani ügyvéd feladata volt a kölcsönök kiadásának elbírálása. Ez a tevékenység kötötte le az ügyvéd munkaidejének legjelentősebb részét. A belső kölcsönmüveleteken túl ugyanis az alapítványi tőkékből jelzálogos kölcsönöket adtak, melyeket főként kisemberek vettek igénybe. A könyveléshez, az elszámolások készítéséhez két könyvelőt és egy gyakornokot alkalmaztak, ők biztosították a hivatal nyitvatartását. A számadások kivételével lényegében a hivatal iratai alkotják állagunkat. Természetesen ide tartoznak az alapítványok kezelésével kapcsolatos, de a hivatal működését időben megelőző iratok is. Tematikus alapon elkülönítettük az alapítványok létrehozásával kapcsolatos alapítói iratokat. Hasonlóképpen külön sorozatot alkot az alapok kezelésével, a hivatal működésével kapcsolatos anyag - ezen belül szabályzatok, támogatási kérelmek egyének és egyesületek, testületek részéről, észrevételek számadásokról stb. Néhány alap kezelése során külön csomók keletkeztek, ezeket is meghagytuk. Végül mintegy a működés mellékleteiként szerepelnek az alapítványi összegek kifizetésével kapcsolatos elismervények, kötelezvények. A raktári egységek fölsorolása előtt először rövid ismertetőt adunk a legfontosabb alapok létrejöttéről, feladatáról: Megyei nagy alap (1817) Kollonich László érsek hagyatékának 1/3 részéből keletkezett. Rendeltetése: a papnövelde segítése, a kegyuraságot nélkülöző templomok, plébániák építése és fenntartása, szűköldödő plébánosok, káplánok, tanítók istápolása. Megyei kis alap (1808) Királyi rendeletre alalkult a megürült kanonoki jövedelmek 1/3 része alapján. Később a végrendelet nélkül elhunyt javadalmasok hagyatékának 1/3 része az egyházhoz került, ennek a harmadnak újabb egyharmad része a kispénztárát illette. Szegényebb plébániák segélyezésére, valamint beteg és fenyíték alatt álló papok gyógyítására szolgált. Klobusiczky Péter érsek 12 500 forinttal gyarapította az alapot. Papi nyugdíj alap Az egyházmegyei papság adójából és önkéntes adományaiból, nagyobb részt pedig érseki hozzájárulásból keletkezett. Haynald-alap (1872) Haynald érsek alapítványa az egyházmegye iskolai céljaira szólt. E célra éves jövedelméből 40 ezer koronát kötött le, s ennek fizetését pápai és 59
