Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
I. Történeti bevezető - 1/3. A levéltári anyag története és rendezése
Történeti bevezető 14. Protocolla (Jegyzőkönyvek) 1738-1925. 15. Úszód, Szentbenedek stb. birtokok összeírása 1816. (Conscriptio possessionem...) 16. Id. 11. tételnél 17. Kateszteri birtokívek 1920-1942. 18. Épületleltár 1930-1944. 19. ld. 10. tételnél 20. Úriszéki iratok (1835-1847.) 21. Gazdasági számadási irományok (1794-1943.) 22. Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztár R.T. irattára (1924-1948.) A leírás idejében a levéltár nagyrészt a palota egyik földszinti helyiségében, kisebbrészt a nagylevéltárban volt elhelyezve. Érdekes, hogy az Egyházmegyei Takarékpénztár iratait is a káptalan levéltárához sorolták, holott ez az intézmény - bár örökölte a káptalan Alapítványi Hivatalának feladatát, tőkéjét - nem tartozott közvetlenül a káptalanhoz. Említés esett jelentős mennyiségű Miscellanea - azaz vegyes - iratokról, s az egyes tételek végén általában ott szerepelt a megjegyzésekben, hogy még rendezendő az anyag. A leírás szerint az iratok egy része a földön kapott helyet, de a megadott raktári jelzetek, polcszámok is értelmetlenné váltak a következő költöztetések során, melyek közül az utolsóra 1988-ban került sor. Ekkor az érseki palota egy második emeleti szobájában egyesítették a káptalani levéltár iratanyagát. Ez a költöztetés a leírt állapothoz képest további keveredést okozott, ami nagyrészt az iratok rendezetlenségéből adódott, hiszen nem voltak kialakított, jól megfogható raktári egységek. Az ömlesztett anyag gondos költöztetése pedig nehezen volt kivitelezhető. A kisebb terjedelmű, jól átkötött, 1-2 csomóból álló sorozatok ennek megfelelően kevésbé sérültek. A levéltár gazdátlanságát az okozta, hogy az érsekek a káptalan önállóságát tiszteletben tartva nem avatkoztak az iratanyag sorsába, a káptalan működése pedig gyökeresen átalakult, a testület emiatt nem volt képes régi feladatainak ellátására. Tagjainak zöme vidéken, más elfoglaltságok között élt, s nem volt már fizetett káptalani jegyző sem, aki egykor hivatásból végezte a levéltáros munkát. Az iratok keveredése és zsúfolt elhelyezése okozta a legnagyobb gondot. A Művelődésügyi Minisztérium 1970. november 10-én kelt leiratában az 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet értelmében a levéltárat Kalocsai Főkáptalan Levéltára megnevezéssel, Kalocsa székhellyel szaklevéltárrá nyilvánította.82 1 973 januárjában83 került sor a hiteleshelyi levéltár elszállítására. Iratait a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban helyezték el, az iratokat tároló, múlt század elején készült vasalt szekrény Kalocsán maradt. Az átadás a jegyzőkönyv kísérő iratainak tanúsága szerint az 1954-es, dr. Niklai Péter által készített leltári jegyzék alapján történt. A hiteleshelyi levéltár az 1995-ös levéltári törvénynek megfelelően 1997 szeptemberében került vissza Kalocsára. 82 KFL. 1 .h. 1. Érseki Hatóság 3426/1970. sz. alatt, december 4-én kelt átirata. 83 Ajegyzőkönyv az átadásról 1973. január 17-én kelt. (Érseki Hatóság Archivaria címszó.) 36
