Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
W. Nagy Ágota: A pannonhalmi Szent-Benedek-rend reformkori étkezési szokásaiból – egy bencés szerzetes feljegyzései alapján
W. Nagy Ágota A böjt miatt nyáron is pünkösdtől kezdve minden szerdán és pénteken noná után volt az ebéd. Húst a Regula szerint csakis a betegek és egészen gyengék ehettek. A többiek napjában csak két főtt ételt kaptak, harmadik fogásul gyümölcsöt vagy babfélét, egy font 6 kenyeret, s egy hemina 7 bort. Ha vacsora is volt, a házgondnok a font kenyér harmadát eltette vacsorára. Az apát nagyobb munka idején többet is engedélyezhetett. Egész éven át zsírral főztek, kivéve adventet 8 , a nagyböjtöt 9 , a vigíliai 10 - és kántorböjtöket 11 és a keresztjáró napokat 12 . De az adventi vasárnapok, a tizenkét leckés ünnepek 13 , továbbá a vízkereszt 14 és Szent Márton vigíliai nem voltak böjti napok, ellenben ilyenek voltak az apostolok és evangélisták vigíliai. Ötvenedszombattól 15 húsvétig elmaradt a sajt és a tojás; kedden és szombaton a rendes három tál főtt étel 6 font: Súlymérték. Értéke koronként és vidékenként változott. Bécsi font = 0.56006 kg; gyógyszertári font = 0.42004 kg. 1959. január 1. óta egyezményesen 0.4536 kg. Itt valószínűleg a bécsi fontról van szó. 7 hemina: űrmérték, a sextarius fele = 0.44 liter 8 advent: A karácsonyi ünnepkör bevezető része. Időtartamát VII. Gergely pápa rendezte véglegesen, és négy vasárnapban állapította meg. Kezdete a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnap, vége december 24-e. 9 nagyböjt: Hamvazószerdától húsvét-vasárnapjáig tartó időszak, a húsvét előkészületi ideje. A húsvétot megelőző böjt kezdetben csak nagypénteken és nagyszombaton volt szokásban, Kr. u. 336-tól már magába foglalta a húsvétot megelőző hetet. A 40 napos böjt a IV. századtól fokozatosan alakult ki. A római egyházban a VII. század elején vált szokássá a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt. II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe. 10 vigíliai böjt: A fontosabb liturgikus ünnepek bevezetésekor, előünnepén (= éjjeli őrség) tartott böjt. Legfontosabbak a Karácsony, Vízkereszt és a Pünkösd előtti vigíliák. 11 kántorböjt: A kántornapokon tartott böjt. Ilyenkor a papjelöltek a pappászentelés különböző fokozataiban részesülnek, a hívők pedig böjttel és bűnbánattal megerősített imádságokat mondanak, hogy méltó papokat nyerjenek. Története az évnegyedes böjthöz kapcsolódik, és Rómában, Nagy Szent Leó pápa (440-461) idejében már régen szokásban volt. Keletkezését a következőképpen magyarázzák: A keresztények részben vezekléssel jóvátenni, részben pótolni akarták a pogány ünnepeket, amelyeket a gabona, a szőlő és az olajmag aratás idejében tartottak a pogányok. Tehát először a római számítás szerint a IV. (június), VII. (szeptember), X. (december) hónapokra eső böjtök voltak. A VI. században a római első hónapban (március) a vetés hónapjában, még egy böjti nap került hozzá. Először VII. Gergely pápa (1078) tette azután a kántorbőjt határnapjait a négy évszak kezdetére. (Innen latin nevük, „ quatour temporum" és ennek hangzásbeli hasonlóságából a magyar kántorbőjt elnevezés Advent harmadik hetében, a nagyböjt első hetében, pünkösd hetében és a szeptember 14-ére következő héten van szerdán, pénteken és szombaton kántorbőjt. 12 keresztjáró napok: Áldozócsütörtök (Húsvét utáni hatodik csütörtök) előtti hétfő, kedd és szerda. 13 tizenkét leckés ünnepek: A 12 olvasmány a húsvéti ünnepkör nagyszombati liturgiájának része, az ószövetségből tizenkét jelenést elevenít föl. 14 vízkereszt: Január 6. Egyike az egyház legrégibb ünnepeinek. Eredetileg az Úr születésének volt ünnepe. 15 ötvened szombat: A nagyböjt előtti utolsó szombat. 44
