Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
Knézy Judit: Táplálkozási adatok az uradalmi tisztek által készített dokumentumokban (18. század második fele–19. század eleje)
Knézy Judit tehénhús járt elől (1763-ban 73 és fél, 1764-ben 52, 1765. szeptemberében 152 font) de aránylag bőséggel szolgáltak hallal, amely a Dunáról vagy mellékágairól, vagy halastavakból származott (1763-ban 52, 1764-ben 6 font hal, de 300 db rák, 1765 augusztusában 44, szeptemberében 60 font hal). Nem vásároltak füstölt húst, de augusztus, szeptember ennek nem is idénye. Friss sertéshúsból 7 fontot egyetlen alkalommal vettek. Jelentős mennyiségű baromfi került kés alá, 1763-ban például 40 csirke, egy pár kappan, egy pár hizlalt réce, egy pár hizlalt lúd és sok tojás. Végig jelentős mennyiségű szalonna fogyott, nem tudni, hogy sütés-főzéskor, vagy hidegen pl. a bejáráskor. Nem jelölték, hogy füstölt-e. Vaj is nagyobb mennyiségben kellett, de itt nem jelölték mint Csokonyában, hogy írós vaj-e, főzött vaj-e. 1765-ben fél font olajat is beszereztek, talán böjtös napra. Tejföl, túró, mák tésztára, sült tésztákba kerülhetett. Somoggyal ellentétben itt csak búzaliszt került felhasználásra, ez paraszti táplálkozását tekintve is búzakenyeres vidéknek számított később. 32 Pontosan nem tudjuk, mit értettek „fűszerszámok" alatt, zellerről, karalábéról viszont tudunk, amelyeket 10-10 dénárért vettek 33 , említettek öt darab citromot is. Nagyvad, fácán, malac- és borjúpecsenye és más húskülönlegességek nem jutottak az asztalra. Az italfélék közül kávéról még nem esett szó, mint 1815-ben Csokonyában. Kevés szlivovica (1763-ban 6, 1764-ben 3 icce) fogyott el. Nem valószínű, hogy az egyszerűbb személyzet kapta, mint ez 100 év múlva korai munkakezdéseknél oly általános lett, különösen aratási, betakarítási munkákban 34 , vagy fuvarozók indulásakor hajnalban. 1765-ben 14 iccényi ürmöst is fogyasztottak az uraságok. A bort nagy tételekben vették, rangosnak számító „szekszárdi vörös" (1763-ban 7 és 3/4 urna), „ óbor" (1765 augusztus 4 és fél, szeptember 2 és fél urna), „regöli újbor" (1765 augusztus 5 urna), de származási helyével meg nem jelölt „fehér bort" is ittak 1764-ben 5 és 3/4 akónyit. Ezzel szemben Somogyban, Csokonyában jelentéktelenebb minőségű borokat adhattak, mert nincs feltüntetve, honnan valók. 35 Összehasonlításként a Szécsényiek pesti ellátására küldött élelmiszerek jegyzékét is idézném, amely egy hosszabb időszak étkezésére és egy hatalmasabb udvartartás élelmezésére szolgált 1806-ban, részben állatok ellátására is (árpa, zab, kukorica). 36 „... fejtett óbor 38 akó, árpa 23 és fél, zab 788, lencse 3, szemes kukorica 6 és 3, gömbölű borsó 2, rácz borsó 3 és 2/4, vargánya 2, köles kása 1 és fél, mogyoró fél, dió 4 pozsonyi mérő ... kifőtt vaj 1235 font, sós vaj 68 és 2/4, szalonna 120, füstölt hús 17, méz 94 font, mont liszt 628, zsömleliszt 842, cipóliszt 679 font, fekete bab 551, korpa 382 font, darakása (gríz) fél pozsonyi mérő, tojás 13.204 db, polka 23, récze 16, szamár 1, őz 4, nyúl 23, vadrécze 3, szárcsamadár 1, hurosmadár 160 db (léprigó), lictárium 481, snef (erdei szalonka) 1, sorgyánmadár 1, csiga 1175, lúd 26 db, nyers hal 348 font" 32 Magyar Néprajzi Atlasz VI. 1989. 397. lap (Szerző: Kisbán Eszter) 33 Feltételezhető, hogy „fűszerszám" szó alatt zöldséget (sárga-, fehér-répa és paszternák) 34 BALASSA 1985., KNÉZY 1985. 687-698. 35 MOL О 623. IV.k.23. F (1745-1834) 36 MOL P 623 IV.L2.sz . С (1726-1817) 38
